Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rózsa Miklós: A tanácsi igazgatás szervezetének előzményei és első évei Budapesten, 1947–1956 / 88–137. o.

Rózsa M.: A tanácsi igazgatás szervezetének előzményei és első évei Budapesten gC) Az időpont, amelynél fejtegetéseink lezárulnak, a fentiekből egyértelműen meghatározható: tanulmányunk a főváros 1957. január 1-én fennálló államhatalmi és államigazgatási szervezetét mutatja be. Vizsgálatunk kezdő időpontját azonban, úgy érezzük, nem állapíthatjuk meg ehhez hasonlóan: tehát sem az Alkotmány, sem az első tanácstörvény megalkotásának időpontjában. A tanácsi igazgatásban kiteljesedő, szocialista típusú igazgatás kezdeteit kutatva ugyanis, még a fordulat éve előtti hónapokig, tulajdonképpen egészen 1947-ig kell visszanyúlnunk. Az Alkotmányban előírt szocialista típusú államigazgatási szervezet kialakulása nem máról holnapra, néhány jogszabály egyszerű hatálybalépésével, és mások hatálytalanításával ment végbe, hanem már a felszabadulással kezdődő politikai harcok között, azoknak szerves részét alkotva lezajló, hosszabb fejlődési folyamat eredménye. „A felszabadulást követően, mikor újra megindult a rendezett állami munka, külső formában sok vonatkozásban a régi állami gépezet adta kereteket használtuk fel" — foglalja össze a fejlődés fővonalait dr. Münnich Ferenc. — „Ezeket a régi kereteket azonban szívós harcok közepette sikerült új tartalommal megtölteni. Csak később és megint csak fokozatosan bontottuk le a régi szervezet formáit is minden területen, és megteremtettük annak a lehetőségét, hogy a fordulat évét követően a régit egészében megsemmisítve és annak helyén újat teremtve, a szocialista államtípus követelményeinek megfelelő új apparátust alakítsunk ki."

1 E folyamat 1947ben gyorsult meg. Ez év közepére ugyanis „a tőkés elemek fokozatosan kiszorultak a hatalomból, megszilárdult a munkásosztály vezetése, a fejlődés szocialista iránya". S miután az őszi parlamenti választásokon az országgyűlés legnagyobb pártja és számaránya alapján is az államélet vezető pártja az MKP lett, „a szocialista előretörés még gyorsabb ütemben haladt előre mind gazdasági, mind politikai téren: népi demokráciánk ettől kezdve már mint a proletárdiktatúra állama látta el funkcióit".

2 A fentiekből következik, hogy vizsgálódásunk kezdeteit szükségképpen 1947-ig kell visszavinni, mint olyan időpontig, NT = Népgazdasági Tanács NV = Nemzeti Vállalat OK = Oktatásügyi Közlöny OM ' = Oktatásügyi Minisztérium OT = Országos Tervhivatal PK = Pénzügyi Közlöny PM = Pénzügyminisztérium r. = rendelet sz. = szám Szp == szociálpolitikai csoport te = törvénycikk TgÉ = Tervgazdasági Értesítő Titk. = budapesti városi tanácsi vagy fővárosi tanácsi végrehajtó bizottsági titkárság TK = Tanácsok Közlönye tv. = törvény tvr. == törvényerejű rendelet ut. = utasítás Közlönyök idézésénél az évfolyam évszáma mindig a hivatkozott rendelet évszámával azonos; eltérő esetben erre a megfelelő évszám kitételével külön utalunk. Az egyidejűleg szervre utaló rövidítés nélkül idézett jelzetek (irattári számok, iktatószámok) általában fővárosi tanácsi irattári számok. 1 Dr. Münnich Ferenc: Állami életünk 15 éves fejlődése. Állam és Igazgatás 1960. 243. 2 Uo. 245.