Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez, 1944. december 21.–1945. november 15. / 43–87. o.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériuma 77 •csak jelképes maradna." 110 A szakszervezet a tervezet áttanulmányozásakor — felismerte a kettősség, a 4 + 4 rendszer hiányosságait. Ez a rendszer — a szak­szervezet állásfoglalásából legalább ez tükröződik — lényegében szervezetileg szétszakította volna a demokrácia iskoláját, az általános iskolát. A kisebb hely­ségekben és a tanyavilágban, ahol nem állt volna külön épület rendelkezésre, nem lehetett volna az új iskolát beindítani. Ezért hangsúlyozta a szakszer­vezet, hogy „a nyolc osztályos kötelező oktatás a falu és tanya számára hosszú évekig csak jelképes maradna". A szakszervezet erélyes kiállására Telekiek meghátráltak. A tervezetet az OKT a szakszervezettel újból megvitatta és „alapos vita után együttesen java­solták a minisztériumnak a nyolc osztályos általános és ingyenes oktatás be­vezetését." 111 Ennek ellenére az 1945. augusztus 14-én az elnöki osztály által elkészített minisztertanácsi előterjesztésből kimaradt az ingyenesség. A tervezet a vallás- és közoktatásügyi minisztert hatalmazta fel az álta­lános iskola megszervezésére és az iskolatípus kiépítésével kapcsolatos jogsza­bályok kiadására. A Minisztertanács 1945. augusztus 16-án a tervezet szerint határozott. A rendelet 1945. augusztus 18-án jelent meg. Ezáltal népi demok­ratikus forradalmunk a dicsőséges Tanácsköztársaság közoktatásügyi hagyomá­nyának folytatója és megvalósítója lett. Ismételten, de most már visszavonha­tatlanul megkezdődött a dolgozó osztályok kulturális felemelkedése, kulturális honfoglalása. A kiegyezés idején létrehozott négy-, illetve hatosztályos népiskola reform­jának a gondolatával már a Horthy korszakban is foglalkoztak. Az erre vonat­kozó rendelet azonban csak 1940-ben jelent meg: Az 1940:XX. te. mondta ki a nyolcosztályos népiskola megteremtését. A problémát már Klebelsberg ve­tette fel 1928-ban a IIL Egyetemes Tanügyi Kongresszuson, de nem azzal a céllal, hogy ezzel elkezdje az iskolarendszer osztályjellegének a felszámolását, hanem egyrészt, hogy útját állják a szocialista eszmék terjedésének és elősegít­sék „. .. a vallásos, erkölcsös és nacionalista világnézet kialakítását. . .," 112 más­részt, hogy még tovább mélyítsék az iskolák közötti szakadékot. Ugyanis a nyolcosztályos népiskola bevezetése — ami nem valósult meg — nem szün­tette volna meg sem a polgári iskolákat, sem a középiskolák alsó négy osztályát, s az addigi hármas tagozódás helyébe a négyes tagozódást vezette be. A terve­zett nyolcosztályos népiskola szellemi színvonala lényegében nem haladta volna meg a hatosztályos népiskola színvonalát. Ezzel szemben az általános iskola feladatának tekintette, hogy a közép­iskolák négy alsó osztályának addigi színvonalát elérje és idővel meghaladja, 'és ezzel a jövő társadalom minden egyes tagját hozzájuttassa azokhoz a szel­lemi javakhoz, amelyek eddig csak egy vékony társadalmi réteg — elsősorban az uralkodó osztály — gyermekeinek számára adattak meg. A fent említett minisztertanácsi határozatban megjelölt feladat első részét, mint látni fogjuk, a minisztérium illetékesei nagyon lagymatagon hajtották irégre. Az elnöki osztály a módosító jogszabályokat pedig egyáltalán nem ké­szítette el. Az utóbbi feladattal kapcsolatban csak egy rendelet jelent meg: a 11550/1945. sz. és egy utasítás, 43460/1945. VKM III. sz. alatt. Ezeket azon­110 SzOT Lt., MPSzSz 3. dosszié/1945. 111 Uo. 112 A IIL Egyetemes Tanügyi Kongresszus. Bp. 1928. I. k. 88—89. old

Next

/
Thumbnails
Contents