Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez, 1944. december 21.–1945. november 15. / 43–87. o.

60 Rácz Béla tőén minden változtatás nélkül tovább akarta folytatni a Klebelsberg és Hóman által megkezdett utat. De a megváltozott történelmi és politikai körülmények Teleki álláspontjával ellenkező irányt és utat követeltek. Ebből az ellentmondásból következett, hogy Teleki koncepciója — mint láttuk — már az első hónapokban is, a májust követő időszakban pedig még inkább, a társadalmi fejlődés szükségleteivel egyre gyakrabban összeütközésbe került. A fasiszta német hadsereg teljes veresége után hazánkban ui. az osztályharc éle már nem kifelé, hanem befelé, a belső reakció ellen fordult. A fokozódó osztályharcban egyre világosabban kezdett kibontakozni a népi demokratikus forradalom szükségessége és perspektívája. E kibontakozást nagymértékben elősegítette a győztes Szovjetunió politikai és erkölcsi segítsége mellett a nemzetközi munkásmozgalom fellendülése is. A küzdelemtől sem Teleki, sem a minisztériumban dolgozó személyek nem tarthatták magukat távol. Fejlődésünk színvallásra kényszerítette őket. A MNFF 1945 májusáig elszabotált programjának sürgős végrehajtását nemcsak a haladó közvélemény követelte egyre nagyobb erővel, hanem a kulturális területen dolgozó haladó gondolkodású személyek is, és különösen a Pedagógus Szakszervezet. A szakszervezet elnöke, Béky Ernő már március végén egyik előadásában hangoztatta: „. . . elérkezett az idő, hogy a szakszervezet megkezdje a harcot a demokratikus magyar nevelésügy megteremtéséért és a nevelők társadalmának teljes anyagi és erkölcsi megbecsüléséért. E célokat kemény küzdelemmel kell a reakcióval szemben kivívni."

59 Ilyen körülmények között került sor a VKM véglegesnek szánt megszervezésére. 3. Az időközben lezajlott fejlődés eredményei csakhamar megmutatták, hogy Teleki elképzelése, mely már egyik első, 1500/1945. ein. számú rendeletében kisebb változtatásokkal ugyan, de lényegében az 1935-ös hómani minisztérium erősen centralizált szervezetét sietett visszaállítani, már nem volt maradéktalanul valóraváltható. Teleki által létrehozott centralizált apparátusra az első csapást a 600/1945. ME sz. rendelet mérte, amely kimondta a nagybirtok-rendszer megszüntetését és a földműves nép földhözjuttatását. E rendelet a tárcát többszörösen is érintette. Egyrészt elvesztette alapítványi birtokait,

60 másrészt az egyházakat is megfosztotta anyagi alapjuk jelentős részétől. így azok anyagi finanszírozása is az államra hárult, mely ezt a VKM-en keresztül kívánta megszervezni. A földosztás Telekiek centralisztikus törekvésére azáltal is súlyos csapást mért, hogy a 4050/1945. ME sz. rendelet az új helyzetből kiindulva, a mezőgazdasági szakképzést kivette a "VKM irányítása alól és 1945. június 1-i hatállyal — a VKM-mel való egyetértés szükségességét előírva ugyan — a földművelésügyi miniszterre bízta. 1945. szeptember 25-i hatállyal a 8740/1945. ME számú rendelet kimondta, hogy az 1945—46-os tanévtől felállítandó önálló Magyar Agrártudományi Egyetem is az FM irányítása alatt működik. A decentralizálás! folyamatot Telekiek továbbra sem tudták feltartóztatni. Június 22-én lépett hatályba az 5540/1945. ME sz. rendelet, amely a val59 SzOT Lt. A Szakszervezeti Tanács iratai. 39. dosszié/1945. 60 A tárca kezelésében 111090 kh. szántó és 55 100 kh. erdő volt. A földreform után összesen 700 kh, szántója maradt, valamennyi erdejét elvesztette. (Kubinszky i. m. 193. old.)