Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez, 1944. december 21.–1945. november 15. / 43–87. o.

54 Rácz Béla Az ideiglenes VKM tisztviselői, akik Pusztaival együtt a Hold utcai épület pincéjében laktak, hivatali működésüket az épület óvóhelyének egyik irodának berendezett sarki helyiségében végezték. Február közepe táján, midőn a helyreállítási munka előrehaladt, felköltöztek az I. emelet három helyiségébe. A minisztérium kis létszámú hivatali apparátusa április elején az addigra részben helyreállított Alkotmány utca 3. sz. alatti épületbe költözött át. Az ideiglenes VKM, sem a kezdeti időszakban, sem később ügyosztályokra nem tagozódott, mert nem volt elegendő alkalmazott, akiket beosszanak, de nem volt elég helyiség sem, ahová az előadókat és irodáikat elhelyezzék. Ennek ellenére egyes csoportok mégis kialakultak. Az első időszakban — 1945. január és február hónapban — négy csoport tevékenykedett. Az első csoport általános vezetési kérdésekkel kapcsolatos ügyekkel foglalkozott. A második csoport a VKM beosztottjainak és azok családjainak élelmezését látta el. A csoport működését 1945. február 12-én kezdte el. A harmadik csoport az elmaradt és esedékes illetmények, segélyek, családi pótlékok kifizetését intézte. A negyedik részleg, az ún. műszaki csoport, a romtalanítás megszervezé

1 sét, az építkezések beindítását és e munkák személyi és anyagi feltételeit igyekezett biztosítani. 3. Az ideiglenes VKM vezetésének, mindenekelőtt az élet megindításának tárgyi feltételeit kellett folyamatosan biztosítania. Ennek kapcsán legelső feladata az volt, hogy a főváros területén, de legelőször a minisztériumi épületeknél felmérje az épület- és berendezési károkat és megkezdje, illetve megkezdesse azok helyreállítását. A minisztérium központi épülete ugyan január 18-án felszabadult, de Pestnek a Dunához közelfekvő része, így a Hold utca is közvetlen front mögötti területté vált s így továbbra is ki volt téve harci

> cselekmények behatásának, tüzérségi belövéseknek, légitámadásoknak.

42 Csak Buda felszabadulása után, midőn a harcok megszűntek, lehetett a minisztérium központi épületeiben esett károkat felmérni.

43 A felméréssel egyidőben a helyreállítás munkáját is elkezdték. Szolgálattételre jelentkezett tisztviselők, tanárok, tanítók, irodai alkalmazottak — számuk 1945. február 12-én már elérte a 386 főt — függetlenül korábbi beosztásuktól, egymás mellett, közös erőfeszítéssel hordták a törmeléket, gyűjtötték 42 A VKM Hold utcai épületében — Pusztai visszaemlékezése szerint — „...különösen' nehéz helyzet alakult ki az 1945. január 24-ről 25-re virradó éjszakán. A szomszédos Szemere utcai háztömböt náci foszforos lövedék gyújtotta fel és a hatalmas tűz átcsapott a minisztérium épületére. Erős tüzérségi és légitevékenység mellett egész éjjel a padlástéren folyt az oltás víz nélkül. Az emberfeletti küzdelemben Bátor Béla önfeláldozó helytállásának volt köszönhető, hogy a Hold utcai épülettömb földig le nem égett. A Hold utcai pincében tartózkodók a harci cselekmények szünetében a német belövések okozta károkat ideiglenes helyreállítással enyhíteni igyekeztek." 43 A felmérés alapján készített jelentésből megtudjuk, hogy a Hold utca 16. és Báthory utca 12. sz. épülettömb kb. 40 belövést és légibomba találatot kapott. A Hold utcai épület tetőhajazatának 90°/o-a, a Báthory utcai épületnek pedig 30 *Vo-a pusztult el. Az előbbi épületek 40%-ban használhatatlanokká váltak. A főlépcsőház a IV. emelet magasságában leszakadt. A Hold utca 17. sz. háznak — ahol a nyugdíjosztály volt — a tetőzete épen maradt, de a ház tűzfalai leomlottak. Az Alkotmány utca 3. sz. — a volt Sportközpont épülete —• aránylag sértetlen maradt, csak egy bombatalálat érte, melynek következtében a ház tetőzete erősen megrongálódott.