Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1961-ben / 291–303. o.

302 Krónika Az Országos Levéltár szakszervezeti bizottsága ez évben Pécsre rendezett jól sikerült több napos tanulmányi kirándulást a fővárosi levéltárak dolgozói részére. Mind a Levéltári Osztály, mind a területi felügyelők rendszeresen ellenőrizték és segítették a levéltárak munkáját. A területi felügyelők részére az Osztály külön összejövetelt is rendezett, hogy munkájukat összehangolja és tájékoztassa őket a levéltárügy aktuális kérdéseiről. A Levéltári-Múzeumi Főosztály értekezleteinek napirendjén több levéltári referátum is szerepelt: a magyar levéltárak 1960. évi tevékenységét Szedő Antal, kiadványmunkánk helyzetét és feladatait Varga Sándorné, a fiatal levéltárosok helyzetét és problémáit Balázs Péter ismertette. A tudományos képesítésű levéltárosok ideológiai továbbképzését Budapesten már régebben megoldottuk. 1960/61-ben az idealista és materialista világnézet, 1961/62-ben a szellemtörténet elemzése és bírálata szerepelt a konferenciák programjában. 1961 őszén a vidéki tudományos dolgozókat is bevontuk a központilag szervezett továbbképzésbe. A budapesti konferenciavezetők Debrecenben, Szegeden és Szombathelyen is vezetnek havonta konferenciákat, amelyeken a szomszédos levéltárak tudományos levéltárosai is résztvesznek. A középkáderek vidéken továbbra is a helyi tanácsi vagy szakszervezeti oktatás keretében részesülnek továbbképzésben. A levéltári középkáderek közül jelenleg heten végzik tanulmányaikat az egyetemek levelező tagozatán. A marxista—leninista egyetemnek három levéltáros hallgatója van. Heten középiskolai tanulmányokat folytatnak. * A külföld levéltári eredményeinek, problémáinak megismeréséhez és hasznosításához a szakirodalom tanulmányozása mellett nagy segítséget nyújtottak a külföldi tanulmányutak. Az év folyamán a Levéltári Osztály vezetője részt vett az európai levéltárosok varsói kerekasztal értekezletén, az olasz levéltárosok kongresszusán és járt a Német Szövetségi Köztársaságban is, ahol a marburgi levéltáros iskolán előadást tartott. Ember Győző főigazgató a Szovjetunióban járt. Szigetvári István Jugoszlávia, Kanyar József Bulgária íevéltárügyét tanulmányozta. Iványi Emma lengyelországi tanulmányútja során a magyar vonatkozású iratok jegyzékét állította össze. A Német Demokratikus Köztársaság levéltári hatóságával kötött szerződés értelmében az évben is három magyar levéltáros: Endrényi Ferenc, Mandl Sándorné és Szekeres József vehetett részt a németországi csereutazáson. Hasznos Zsigmondné Olaszországban és Jugoszláviában, Kiss Dezső és Schneider Miklós pedig Romániában járt. B. Lőrincz Zsuzsa az Osztály megbízásából a bécsi levéltári delegátus munkáját ellenőrizte. A hazánkban járt külföldiek közül ki kell emelni R. H. Bautiernek, a Nemzetközi Levéltáros tanács főtitkárának látogatását. Működési (adminisztratív) feladatok A levéltárak adminisztratív munkaidejét az elmúlt évek folyamán sikerült fokozatosan csökkenteni anélkül, hogy ez a feladatok ellátásának rovására ment volna. Jelenleg a legtöbb problémát az jelenti, hogy sokszor tudományos képesítésű dolgozók — nem egy esetben maguk a levéltárvezetők — kénytelenek olyan irodai ügyviteli-gépelési munkát végezni, amit egy gyakorlott adminisztrátor is elvégezhetne náluk rövidebb idő alatt. A levéltárak hivatali munkájának megkönnyítésére az Osztály megbízásából Mattioni József a levéltári ügyviteli szabályzat előkészítéseképpen összeállítást szerkesztett, amely az eddig megjelent általános érvényű LOK rendeletek számát, keltét és bővített tárgyát fogja tartalmazni a levéltári munkafajták szerinti csoportosításban. (Ehhez a vállalkozáshoz a múlt év folyamán az esztergomi és a szentesi levéltár vezetője a hatályos LOK rendeletek jegyzékének összeállításával már előmunkálatokat végzett.) Az anyakönyvi másodpéldányokkal kapcsolatos teendők munkaidejét az év folyamán már jelentős — de eddig még pontosan ki nem elemzett — mértékben sikerült csökkenteni azáltal, hogy az utólagos értesítéseket a másodpéldányokba 1961. január 1-től már nem szószerint, hanem csak a jelzet feltüntetésével kell bejegyezni. Sajnos, a bevezetési idő csökkentésévei párhuzamosan átmenetileg a levéltárak adminisztratív teendői megnövekedtek, mert az anyakönyvi kerületek áttérése az eddigi esetenkénti értesítésről az évnegyedes jegyzékekre nem volt zökkenőmentes. Egyébként a levéltárak nemcsak az év folyamán beérkezett 161 ezer utólagos értesítést vezették be, hanem 40 ezret az előző évek (vagy évtizedek) hátralékából is feldolgoztak. Tovább folytatódott az I. és II. példányok egyeztetése.