Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1961-ben / 291–303. o.

300 Krónika ket az érdekesebb iratok kiállításokon történő bemutatása követett. Ma már a népművelés, terén is sokrétű és eredményes tevékenységről számolhatunk be. Sok levéltár, dacára mostoha elhelyezési körülményeinek, módot talált arra, hogy házilag összeállított kiállítás keretében ismertesse meg az érdeklődőkkel gyűjtőterületének történetét, a kiemelkedő szerepet játszó személyek életét és tevékenységét. A házi kiállítások mellett természetesen a levéltárak továbbra is együttműködtek más intézményekkel — elsősorban a múzeumokkal — a kiállítások rendezésében, mert a levéltári dokumentumoknak a tárgyi emlékekkel való együttes bemutatása a látogatók érdeklődését fokozottabban felkelti. A tervezett nagy múzeumi-levéltári várostörténeti . kiállítások közül a debreceni (6QQ éves jubileumi) megvalósult, a győri és a szekszárdi (900 éves jubileumi) a levéltáron kívüli okok miatt elhalasztódott a következő esztendőre. Általános helytörténeti kiállítást rendezett a Fővárosi Levéltár, Pest és Nógrád megye Állami Levéltára (ez utóbbi Szigetszentmiklóson és Vecsésen is), továbbá az esztergomi, a sátoraljaújhelyi (a város 700 éves jubileuma alkalmából), a soproni (

és a zalaegerszegi levéltár (ez utóbbi a múzeummal közösen Letenye történetéről is). A helytörténet egy-egy korszakát mutatta be, vagy ennek egy-egy területét: emelte ki a Fővárosi Levéltár (Széchenyi tevékenységéről), Pest és Nógrád megye Állami Levéltára (Erkel Ferenc és Pest megye), továbbá az egri (a helyi kórház története — a szocialista országok egészségügyi minisztereinek egri tanácskozása alkalmából), a győri (a. megye 1861. évi alkotmánysérelemmel szembeni ellenállása), a sátoraljaújhelyi (Kazinczy emlékek), a szentesi (48-as forradalom és a szabadságharc, majd emlékek az abszolutizmus és: a dualizmus korából), a székesfehérvári (a céhes ipar levéltári emlékei), a szombathelyi (a Rákóczi-kor Vas megyében) és a zalaegerszegi levéltár (a könyvtárral közösért a zalai sajtó történetéről) kiállítása. A Kaposvári Állami Levéltár a Magyar Földrajzi Társaság kongresszusa alkalmából kéziratos térképeit mutatta be. örvendetesen megszaporodtak a munkás- és parasztmozgalmak emlékeit tartalmazó kiállítások. így a debreceni levéltár (az Építőipari Szakszervezettel közösen) az építőipari munkások Horthy-kori mozgalmairól, a győri és a kaposvári Latinka Sándorról, a gyulai az 1876-—1920. évi Békés megyei munkás- és parasztmozgalmakról, a miskolci, a soproni (a könyvtárral közösen a soproni ünnepi hetek alkalmából) és a székesfehérvári a helyi munkásmozgalomról állított ki dokumentumokat. Az utóbbi levéltár a Tanácsköztársaság plakátjaiból is rendezett házi kiállítást. Eredményesnek bizonyult a Levéltári Osztály részéről a helytörténeti olvasókönyvek összeállítására tett kezdeményezés. Ezek az olvasókönyvek elsősorban a középiskolás diákok történeti oktatását fogják nagy mértékben elősegíteni. A dokumentumok szövegét a levéltárosok megfelelő magyarázatokkal látják el, hogy az oktatók munkáját ezáltal is elősegítsék. A dokumentumkötetek összeállítása a legtöbb levéltárban átnyúlik az 1962. esztendőre is. Az Esztergomi Állami Levéltárban a pártbizottság kezdeményezésére Esztergom tragédiája címmel cikk- és dokumentumgyűjtemény készült a 30-as évek gazdasági válságának idejéből. Említést érdemel Karsai Eleknek ,,A budai Sándor palotában történt" című rádióelőadássorozata. A Szegedi Állami Levéltár vezetője ismeretterjesztő előadásait iratbemutatókkal kapcsolta össze. A gimnáziumok történelmi szakköreivel különösen a Gyulai Állami Levéltár épített ki jó kapcsolatokat. A Magyar Rádió és Televízió munkatársai a gyulai, kaposvári és szekszárdi levéltárban készítettek felvételeket. A levéltáraknak a helyi sajtóval való> kapcsolatai ma már általánosságban igen jók és gyümölcsözőek, mégis ki kell emelnünk e téren a győri, a szentesi, a székesfehérvári és a zalaegerszegi levéltárat, ahol az újságok hasábjain sok cikk jelent meg a levéltárakról illetve a levéltárosok tollából. A Módszertani Kollégium népművelési bizottsága megvizsgálta az eddig elkészült helytörténeti olvasókönyvek kéziratait és irányelveket fog összeállítani a dokumentumok kiválogatásához és a forrásközlés általános követelményeiről, hogy ezeknek a kiadványoknak tudományos szakmai szintjét országosan is biztosíthassuk. Filmezés, restaurálás Az ország levéltárainak filmezési és restaurálási igényeit az Országos Levéltár szervezeti keretében működő Technikai Osztály elégíti ki. Emellett eleget tesz a külföldről jelentkező iratfilmezési megkereséseknek s a Filmtár gyűjti a külföldi levéltárak anyagáról készült magyar vonatkozású felvételeket is. A fotólaboratóriumban az év folyamán 1 589 063 felvétel készült (nem számítva ide a munkaidőn kívüli közel 100 ezer felvételt).