Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1961-ben / 291–303. o.

KRÓNIKA A MAGYAR ÁLLAMI LEVÉLTÁRAK 1961-BEN 1961-ben az állami levéltárak megkezdték a II. ötéves terv feladatainak megvalósítását. Második ötéves tervünk alapvető célkitűzése, hogy iratanyagunknak — a biztonságos, őrzés mellett — a tudomány, a népművelés és a népgazdaság érdekében való felhasználását: a lehető legteljesebb mértékben biztosítsuk. A fenti célból fokozottan figyelemmel kívánjuk kísérni a még levéltárivá nem érett: iratok sorsát, s ezzel kapcsolatban a hagyományos ellenőrzési formák mellett elsősorban a járási irattárak felállításának szorgalmazására és az irattárosok szakmai képzettségének elmélyítésére kell törekednünk. A már levéltárban levő anyag feldolgozása keretében természetesen továbbra is a rendezés lesz a főfeladat. Az ötéves terv végéig meg akarjuk valósítani, hogy legalább a legkisebb raktári egység szintig minden anyagunk rendezett legyen, de a Horthy-kori fondok esetében a legkisebb levéltári egységig lemenő rendezettség elérése a célunk. Ugyanakkor tovább folytatjuk raktáraink végső profiljának kialakítását is. Részben a rendezéssel párhuzamosan, részben különálló munkafajtaként tovább folytatjuk iratanyagunk selejtezését is, elsősorban helynyerés céljából. Segédletkészítés terén — a hagyományos alapíeltározás mellett — az elérni kívánt rendezettségi szintnek legjobban megfelelő ún. raktári jegyzékek összeállítása, a fondok országos jegyzékének publikálása és az Országos Levéltárban az ismertetőleltározás folytatása szerepel ötéves tervünkben. A tudományos feldolgozó munka keretében a levéltárelmélet és levéltártörténet művelése mellett nagy szerep jut a hivatal történeti feldolgozásoknak: 5 év alatt a Horthy-korszak, 15 év alatt az egész magyar hivataltörténet megírását tervezzük. Forráspublikációs tevékenységünk az eddigi sorozatok folytatása mellett elsősorban a 45-ös földosztás történetére, majd a felszabadulás utáni évek gazdasági-társadalmi fejlődésére vonatkozó dokumentumoknak országos feltárására irányul. Továbbra is levéltári profilba tartozónak tekintjük a történeti statisztika és a helytörténet művelését. A népművelés terén az eddigi formákon túlmenően a középiskolás tanulók számára megyénként helytörténeti olvasókönyveket fogunk összeállítani. A levéltárak 1961. éví tervüket már a fentebbi célkitűzések alapulvételével állították. össze. Technikai fejlesztés. — Anyagvédelem A levéltárak elhelyezésében 1961-ben lényeges változás nem történt. Említést érdemel' az Országos Levéltár épülete újjáépítésének befejezése és a Pécsi Állami Levéltár épülete felújításának előkészítése. A Pest és Nógrád megyei Állami Levéltár megrongálódott dísztermét a megyei tanács régi állapotába állíttatta vissza. Pécsett a levéltár részben irodai, részben raktározási célra épületének II. emeletén 5 új helyiséghez jutott, Szombathelyen a levéltár az általa használt épületszárny földszinti részében 1 raktárhelyiséget szerzett. Ezzel szemben a Fővárosi Levéltár feladta (434 m

2 alapterületű) Gerlóczy utcai pinceraktárát,, amelyet irattárolásra nem tartott megfelelőnek és ugyancsak iratvédelmi szempontból a bazilikái raktárból a Pest városi és óbudai levéltárat, valamint a céh-iratokat a városházi helyiségekbe költöztette át. A Kecskeméti Állami Levéltár Kiskunhalasról a városi levéltárat a. kiskunfélegyházi részlegbe költöztette. Szegeden a tanács végeztetett a levéltár helyiségeiben parkettázási és festési munkálatokat. A rendelkezésre álló állványzatot a Levéltári Osztály elsősorban nagyobb raktárterek. beállványozására osztotta szét. így Szolnokon több mint ezer folyóméter faállvány épült,, a Pest és Nógrád megyei Állami Levéltár pedig 420 folyóméter vasállványt kapott. Szekszárdon is sor került a régebben kapott vasállványok felállítására, továbbá a nagyterem állványzatának kiegészítésére. Sátoraljaújhelyen 4 helyiséget állványoztak be — részben tanácsi.