Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - Lengyel Alfréd: A nemzeti bizottságok szerepe az élet megindulásában Győr-Moson megyében, 1945–1946 / 255–273. o.

264 Lengyel Alfréd kaja azonban elsősorban házhelyek kiosztására irányult. A 600/1945. ME­számú rendelet 4—6. §-a értelmében mindenki folyamodhatott, mindenki igényt tarthatott házhelyre, kivéve a hazaárulókat, nyilasokat, nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetőket, a volt Volksbund-tagokat, továbbá a háborús és nép­ellenes bűnösöket. Minthogy az, összeírások nagyobb mérvű adminisztrációs munkával jártak, a városi Nemzeti Bizottság három irodai munkaerőt bocsá­tott a győri földigénylő bizottság rendelkezésére. 23 Az újonnan életre hívott önkormányzati testületek működésének meg­kezdésével a nemzeti bizottságok közigazgatási hatásköre, ilyen irányú intéz­kedési joga automatikusan megszűnt. Az 1030/1945. ME. számú rendelet végrehajtása tehát a valóságban a nemzeti bizottságok működési jellegének módosulását jelentette és hatáskörüket elsősorban a politikai tevékenységre terelte át. „Ez a hatáskör a kezdeményezésre, a végrehajtásra és az ellen­őrzésre terjedt ki, amelyeket időnkint kiegészített egy-egy olyan hatalmi, vagy igazgatási funkció, amelyet külön jogszabály ruházott rá a nemzeti bizottsá­gokra." 24 A kezdeményezés rendeletek, konkrét intézkedések előkészítését je­lentette, a végrehajtási jogkör szervező és irányító tevékenységgel is párosult, az ellenőrzés pedig a jogszabályok megvalósítására, sőt a szoros értelemben vett politikai ellenőrzésre is vonatkozott. E jogkörök természetesen az önkormány­zatok vonalán fokozott mértékben érvényesültek. 0 Az élet újbóli megindulása egyébként közben egyre erősbödő tendenciával vetette fel mindenütt és minden területen a megoldásra váró problémákat.. Győrött pl. a belső közlekedés megjavítása érdekében Révfaluvaf összekötte­tést kellett létesíteni, ezért a doborgazi kompoknak ide való irányítása ügyé­ben megtörténtek a szükséges intézkedések. — A gyógyszerárak helyenkint tízszeresükre emelkedtek a városban, a további visszaélések elkerülése végett a Városi Nemzeti Bizottságnak kellett közbelépnie, hogy rendet teremtsen ezen a vonalon is. — A bizottság titkárságának tudomására jutott, hogy a kitelepítés miatt átvonuló volt Volksbund-tagok Oroszvár és Hegyeshalom körzetében kupeceknek, üzérkedő kereskedőknek adják el lovaikat, jármű­veiket. Minthogy mindezekre égető szükség volt a megye mezőgazdasági mun­kálatainál, a határrendőrség megkapta a kellő utasítást a fogatok előzetes elkobzására. — Az állatok tartása körül különben is sok volt a szabálytalan­ság. A hadműveletek tartama alatt és a később bekövetkezett rendkívüli álla­pot' zűrzavarában számosan kerültek jogtalanul lovak, szarvasmarhák birto­kába. Ezért mindkét nemzeti bizottság elrendelte a város, illetve a megye területén levő régi járlatlevelek felülvizsgálását, valamint újak kiállítását. — A zugkereskedelem, a feketepiac már-már ijesztő méreteket öltött, mely kö­rülmény az áralakulás állandó zavarása mellett az élelmicikkek arányos elosz­tásánál is éreztette hátrányos kihatásait. Rendszabályok váltak tehát szüksé­gessé, akárcsak a batyuzás tekintetében is, amelynek megszüntetése céljából a városi nemzeti bizottság úgy határozott, hogy 5 kg-nál súlyosabb csomagot a személyforgalom keretében senki sem vihet ki Győr területéről. Ez utóbbi döntést a vármegyei testvérszerv annál is inkább magáévá tette, mivel a fal­vakban megmaradt csekély készleteket is az elszállítás veszélye fenyegette. 23 GYÁL, Győri Nemzeti Bizottság iratai, 76/1945. 24 Csizmadia Andor: A Nemzeti Bizottságok létrejötte és jogállása 1944—45-ben.. Bp. 1960. 34. I.

Next

/
Thumbnails
Contents