Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - Lengyel Alfréd: A nemzeti bizottságok szerepe az élet megindulásában Győr-Moson megyében, 1945–1946 / 255–273. o.

262 Lengyel Alfréd kai szemben a legszigorúbb eljárást foganatosítsa. 17 De számos egyéb esetet is fel lehetne sorolni, melyek mind azt igazolják, hogy a nemzeti bizottságok tudatában voltak annak, hogy a földért folytatott harc eredményes kimenete­léért őket is milyen súlyos felelősség terheli. A fentiek mellett is különös hangsúllyal kell kiemelni a törvényhatósági bizottságok és községi képviselőtestületek ezen a tavaszon lezajlott megalakí­tását, mert ez a lépés nemcsak a nemzeti bizottságok életében jelentett fontos határkövet, hanem a magyar közigazgatás történetében is. Hiszen az ide vonat­kozó rendelkezések megszüntették a kapitalista érdekek szolgálatában álló közgyűlés antidemokratikus tagrendszerét, és az újonnan létesült önkormány­zatokba, képviselőtestületekbe a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front demok­ratikus pártjainak képviselőit ültették. 18 Győr viszonylatában azonban emlí­tést kell tenni arról, hogy a megyei törvényhatósági bizottság megalakítását a Kisgazdapárt különböző követelései sokáig késleltették és lényegesen meg­nehezítették a pártok egymás közti megegyezését. 19 III. A felsoroltakból nem nehéz kiolvasni azt a sokrétű tevékenységet, amely a helyi nemzeti bizottságok — de elsősorban a Győr Városi Nemzeti Bizottság munkáját — Győr-Moson megyében is kezdettől fogva jellemezte. Az egykorú helyi sajtó, a „Szabad Győr" méltán írta a városi bizottságról egyik április végén megjelent számában: „Munkája nyomán új életnek kell születnie, mert a hozott határozatok alkalmasak az élet biztosítására", 20 majd május 4-én: „Az élet megindítása az egész vonalon folyamatban van. A város Nemzeti Bizottsága minden erőt mozgásba hozott, hogy a bajokon segítsen .. ." 21 A bi­zottság eredményes működésének valóban kézzelfogható bizonyítékai voltak, hiszen a gyakorlatilag jól bevált kölcsön jegyzés nyomában lassankint for­galomba kerültek a heverő pénzek, lehetővé váltak kisebb vállalkozások, meg­kezdődhetett a legszükségesebb keretek között az újjáépítés, fokozatosan javult az ellátás, sőt a közbiztonság vonalán is határozott előrehaladást lehetett tapasztalni. A kezdeti sikerek ellére azonban a bizottság tagjai tisztán látták, hogy az első részeredmények mellett még mennyi fontos probléma vár megoldásra és az élet megindulásával párhuzamosan szaporodni fognak a naponkint fel­vetődő kérdések, nehézségek. Ezért már május hó elején szóba került a bizott­ság kibővítésének, illetve külön megyei nemzeti bizottság alakításának a terve. A plénum a főispánnal egyetértésben amellett döntött, hogy a feladatok hal­mozódása folytán időszerű lenne a Győr Megyei Nemzeti Bizottság megszer­vezése. Május hó 11-én ez meg is történt a Kommunista Párt, a Parasztpárt,, a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt, valamint a szakszervezetek helyi képviselőinek bevonásával. Az alakuló ülésen az elnök ismertette az új bízott­17 GYÁL, Győr-Moson megye Földhivatalának iratai, 1390/1945. és Győrszentivánii Nemzeti Bizottság iratai, 1945. jún. 21. jkv. 18 Balázs T. i. m. 247. 1. 19 Balázs B. i. m. 124. 1. (Győri Nemzeti Bizottság iratai, 1945. jún. 11. jkv.) 20 Szabad Győr 1945. 4. sz. 21 Szabad Győr 1945. 9. sz. I

Next

/
Thumbnails
Contents