Levéltári Közlemények, 33. (1962)
Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - IRODALOM - Spira György: Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században. H.n., é.n. [Eger, 1958.] A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon 1711–1770. Szolnok, 1958. / 197–201. o.
Ara: 30,— -Ft Megjelent Nemes Dezső munkája: AZ ELLENFORRADALOM TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON 1919—192.1 A Magyar Történelmi Tiársulat kiadványaként, az Akadémiai Ki- • adó gondozásában most került ki a sajtó alól Nemes Dezsőnek, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának Az ellenforradalom története Magyarországon 1919—1921 című monográfiája. A mű 1 a legújabbkori magyar történet egyik döntő szakaszának, a Tanácsköztársaság megdöltct követő közel két esztendőnek a" történetét tárgyalja. A munka az ellenforradalom rémuralmának és hatalomra jutásának mindeddig legrészletesebb, legbehatóbb feldolgozása. A- szerző a már általa régebben kiadott iratanyagon kívül ebben a munkájában nagy, edeiig felhasználatlan vagy kiadatlan forrásanyagot dolgozott felra gazdag sajtóanyagon, a nemzetgyűlési tárgyalások anyagán kívül elsőnek értékesíti Prőnay Pálnak, Horthy hirhedt különítmény parancsnokának nemrégiben előkerült, négykötetes Naplóját, továbbá IV. Károly levelezésének egyes darabjait, Rassay Károly feljegyzéseit stb. A munka-az antant hatalmak és a jobboldali szociáldemokraták a. Tanácsköztársaság megdöntésére irányuló, akcióinak rajzával kezdődik. A következő fejezetek a kapitalista rendszer visszaállításának, a nyílt ellenforradalmi rendszer bevezetésének történétét ismertetik, s jellemzik a kialakult ellenforradalmi rendszer főbb politikai pártjait és csoportjait A fehérterrorista különítmények vérengzéseinek bemutatása, után a szerző a létrejött ellenforradalmi hatalom három középpontjáról szól, majd gondosan analizálja az ellenforradalmi hatalom osztály jellegét. Történettudományunkban elsőnek tesz kísérletet azoknak a titkos -szervezeteknek a feltárására, amelyek sok vonatkozásban meghatározták az uralkodó osztályok "politikai erőinek csoportosulását. Részletesen ábrázolja Nemes Dezső a Szociáldemokrata Párt vezetőinek politikáját,, kiválásukat a kormányból és a párt víssalépését az 1920-asparlamenti választásokból Az 1920-as parlamenti választásokat és Horthy, kormányzóvá választását tárgyaló fejezetekben mély bepillantást enged a szerző az uralkodó "osztályok belső harcaiba. A Simonyi—Semadam kormány bukásának, a nemzetközi szállítómunkás bojkott történetének előadását a Teleki kormány tevékenységének részletes -rajza követi, ezen belül az egységes kormánypárt létrehozására irányuló törekvések, az 1920 júliusi községi választások és a földbirtok reformról szóló törvény története. Horthy kormányzatának háborús kalandorpolitikája, majd a francia—magyar gazdasági és katonai tárgyalások alkotják a következő fejezet anyagát. A lakosság általános politikai és gazdasági helyzetének analízisét • a Népbiztos-per, a király-kérdés, a trianoni békeszerződés tárgyalása követi. Végül az 1921 elején fellángoló munkáshareok, majd az első legitimista restaurációs kísérlet- bemutatásával vezeti el a szerző az eseményeket a Teleki-kormány bukásáig, a Beth- len-kormány megalakulásáig. Nemes Dezső munkáját a gazdag adatanyagon kívül elsősorban az ellenforradalmi rendszer fasiszta jellegére, osztályerőinek mozgására vonatkozó elméleti fejtegetései teszik különösen értékessé. A valóban hézagpótló kötet joggal számíthat a legszélesebb körű érdeklődésre.
