Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - IRODALOM - Komjáthy Miklós: Árpád-kori és Anjou-kori levelek. XI–XIV. század. Sajtó alá rend. Makkai László és Mezey László. (Nemzeti könyvtár. Levelestár) Budapest, 1960. / 181–183. o.

Irodalom 181 az eljárásnak helyessége fölött lehet vitatkozni, de nézetünk szerint megvan az kétségtelen előnyös akkor, ha valaki egy-egy történeti korszakra folytat kutatást, s elsősorban az időelemből indul ki s az után keresi meg a tárgyi vonatkozásokat. A kiadott szöveg az eredetit behűhívén követi, tehát a nyelvészeti kutatások számára is jó forrásul szolgál. A szövegben előforduló különleges kifejezések a minden iratot követő jegyzetben magyarázatot találnak. A jegyzetelés na'gyon gazdag s minden ismeretlen, vagy azonnal nem érthető szónak, fogalomnak megvilágítását megadja. Ebből a szempontból a szerkesztő lelkiismeretesen járt el. Tartalmilag a kiadvány elsősorban, de nem kizárólagosan a városi adógazdálkodás kérdéseit mutatja be. Nem foglalja magában Poznan város történeti fejlődésének minden mozzanatát, hanem főként az állami (hadi-) adójövedelmeket, s a város haszonvételekből eredő bevételeit tartalmazza. Természetesen túlmegy azonban a kereteken akkor, amikor a gazdálkodás rendszerére vonatkozó rendelkezéseket, s a város és a hozzá tartozó birtokok leírását is közli. Nagyon érdekes világos forrásokat is közöl ennek kapcsán a város különböző piacainak helyzetéről, a házak összeírásáról, a városi pénzügyigazgatás módszereiről és megjavításuk eszközeiről, tehát a várostörténet szélesebb skálájáról is. Lényegében tárgyi-tartalmi szempontból a kiadvány nem egyéb, mint Poznan város gazdászat-közigazgatási fejlődésének forrásait közlő publikáció, amelyet gazdagon hasznosíthat mindenki, aki egy eléggé gazdag lengyel város közigazgatási szervezetét, adózásának módját és mennyiségi adatait, az állammal szemben fennálló kötelezettségeinek teljesítését, a városhoz tartozó községek és intézmények költségelszámolásait stb. kívánja tanulmányozni. De természetszerűleg képet nyerünk a forráskiadványból az akkori város történet-földrajzi helyzetére, a lakosság alakulására, gazdasági viszonyaira stb. is. A kötetet helynévmagyarázó egészíti ki. • Ennek előnye az, hogy nem csupán technikai segítséget nyújt, hanem a helynevek alakulásának, változásainak rövid tartalmi ismertetését is. Ebből a nézőpontból kiváló történet-földrajzi segédlet, miután az eltűnt helynevek éppúgy megismerhetők belőle, mint az átalakult vagy más formában jelentkező helységnevek. Egyes helyek beolvadtak a városba, múltjuk rég homályba veszett, viszont a kötetben előforduló utalás szükségessé tette, hogy a helynévmagyarázatnál feltárja a szerző a név eltűnésének körülményeit is. E helynévmagyarázaton túlmenően névmutató is található a kötetben, amely oldalszámra utal. A névmutatót helynévmutató egészíti ki, amely a helységnevet mind a forrás mind a mai névalak formájában kimutatja. Végül külön tárgymutató is található. Mindezeket együttesen értékelve, a kiadványt jól megszerkesztett forráskiadványnak kell tekintenünk. Ha a további kutatások tárnak is majd fel adatokat Poznan történetére, az kétségtelen, hogy ennek a nagymúltú és kiemelkedő ipari városnak gazdálkodási rendszerére eddig ez a legteljesebb kiadvány. Büszke lehet rá a városi tanács, hogy ilyen kiadvánnyal segítette elő a helytörténeti kutatómunkát. Hasonló kezdeményezések nálunk is előrevinnék az oly hosszú idő óta vajúdó, de meg nem oldott helytörténetírást. Komoróczy György ÁRPÁD-KORI ÉS ANJOU-KORI LEVELEK. XI—XIV. SZAZAD Sajtó alá rendezte MAKRAI LÄSZLÖ és MEZEY LÁSZLÓ Budapest, 1960. 451 1. 34 "t. (Nemzeti Könyvtár. Levelestár) A magyar társadalomtörténeti és a magyar írástörténeti kutatások két kitűnő képviselője a XI—

XIV. század levelezéséből válogatta össze előttünk fekvő kiadványa anyagát. Mintegy kétszáz Árpád- és Anjou-kori levél, vagy olyan írás, amelyet azoknak az időknek formai és tartalmi szempontjai szerint levélnek mondhatunk, kerül most magyar fordításban a modern magyar olvasó kezébe. A válogatás első darabja Johannes Lemovicensis (Jean de Limoges) francia származású zirci apát Libellus de dictaminc című, Horváth Konstantin által három _ évtizeddel ezelőtt felfedezett művének részben kivonatos magyar fordítása, utolsó darabja pedig az Anjou-kori, sajnos, csak csonkán ránk maradt „Ars Notaria"-nak a városok levelezését bemutató részlete. A levél-, ill. oklevélírás művészetét tanító, két, történetírásunk által máig kellőképp ki nem aknázott mű keretei között még a szakember számára is meglepően sokszínűnek tűnő anyag válogatott darabjai váltogatják egymást, XI—