Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Paulinyi Oszkár: A bizottsági ügyvitel rendszeresítése a magyar udvari kamaránál, 1749–1772 / 15–26. o.

A bizottsági ügyvitel rendszeresítése a magyar udvari kamaránál 9. Protocollum commissionis cameralis negotium implantationis sylvarum regulantis — az erdősítésügyi bizottság ülési jegyzőkönyve, 1765. március 7. A felsorolt bizottságok mind a kamarának kebelbéli bizottságai. Fenn­maradt irataiknak, könyveiknek kezdőévei sajátos módon egy szűkebben hatá­rolt időszakra, a XVIII. század negyvenes-hatvanas éréire esnek, egyedül a városi bizottság jegyzőkönyvei nyúlnak vissza az 1733. esztendőre. Ez az idő­beli egybeesés, különösképpen azonban ügyvitelüknek folyamatos iratállagok­ban való lecsapódása, már önmagában véve arra engedett következtetni, hogy a bizottságok felállítása nem volt valami egészen spontán felvetődött megoldás, hanem hogy működésük mögött tudatos szervező elgondolás húzódik meg. A közelebbi vizsgálódás e feltevést igazolta is. Kiderült, hogy a munka, az ügyintézés megjavítására törekvő új — ha nem is előzmény nélküli — út­keresésről, a bizottsági ügyintézésnek intézményes, az ügykörök egészét felölelő kiterjesztéséről van szó. Alábbi tanulmányunk ennek az átszervező kísérletnek a történeti értéke­lését és megvalósításának legalább vázlatos 8 megvilágítását kívánja nyújtani az olvasónak. Előre bocsátjuk, hogy mind a városi, mind a sóügyi bizottság megalakulása előtte jár a reformnak. Mindkettő különleges helyzetből és sajátos feladatokból adódott ad hoc megoldás volt. 3 * Az ügyintézés, puszta gondolati szférájában is, összetett munkafolyamat. Elemei: az ügy előkészítő tanulmányozása, véleményező ismertetése, a döntést hozó elbírálása, összetett mivoltánál fogva mi sem természetesebb, mint hogy minden nagyobb ügyforgalmú szervnél valaminő munkamegosztással párosul. E munkamegosztás módja, az egész munkafolyamat spontán vagy tudatos meg­szervezése különféle lehet. Megoldásától nem kis mértékben függ a munka eredményessége: mind annak mennyiségi teljesítménye, mind a minősége. A feudalizmus széthúzó erőit megfékező fejedelmi centralizáció által életre­hívott kormányzati szerveknek, a királyi kormányszékeknek ügyviteli tekin­tetben a rjikaszteriális, a testületi szervezet a legjellegzetesebb vonása. Hatósági jogkörük Jetéteményese, személyi megtestesítője az uralkodó által kinevezett tanácsosok egyeteme, a tanács, a „consilium". A tanácsé a döntés joga, szó­többséggel hozott határozatai kötik a kormányszék élén álló elnököt is. Az ettől eltérő eljárás — pl. az elnök rövidutas intézkedése — csak adott esetekre szabott, vagy szükségparancsolta kivétel. Ez az alapelv töretlenül érvényesült századokon át a magyar kamarán is — mindvégig, az egész rendszernek az 1848 márciusi forradalomban bekövetkezett felszámolásáig. 10 8 Vázlatos ábrázolással kell beérnünk, mert teljes képet csak a bécsi udvari kamara Idevágó tárgyalási iratai alapján alkothatnánk magunknak a kezdeményező rendelkezés indí­tékairól. Ezek viszont pillanatnyilag nem voltak hozzáférhetők számunkra. 9 A két bizottság megalakulásának körülményeit ezeknek az állagoknak a kamarai levéltár leltára számára készült és kéziratban az Országos Levéltár feudáliskori osztályán telfekvő ismertetésében derítettük fel. 10 A magyar kamara különböző korszakokban kiadott utasításai (1528, 1531, 1548, 1569, 1672, 172.0, 1772) a tanács e „szuverenitását" illetőleg vagy szóról szóra egyik a má­sikának ismétlései, vagy csak a kivételek megfogalmazásában mutatnak árnyalati eltéréseket. Az 1528-, 1531., 1548., 1720. évi utasításokat közli: Kérészy Zoltán i. m. 161. s köv. 1.; az 1720. évi utasítás idevágó 2. pontja hibásan — értelemzavaró kihagyással — van közölve. 2 Levéltári Kazl£ménye'k, .XXXIII.

Next

/
Thumbnails
Contents