Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Kállay István: Adatok a Rákóczi-szabadságharc végnapjainak történetéhez / 138–149. o.

FORRÁSKÖZLÉS ADATOK A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC VÉGNAPJAINAK TÖRTÉNETÉHEZ A bécsi levéltárak magyar vonatkozású anyagának gazdagsága köztudomású; a bécsi levéltárak szinte kimeríthetetlen anyagot tartalmaznak a magyar történelemre vonatkozóan. E levéltárakban végzett kutatómunka során kerültek elő az itt közreadott, az 1710—1711-es évekből származó levelek, illetve levélmásolatok: adatok a Rákóczi-szabadságharc végnapjainak történetéhez. . • . A Staatskanzleinek a Haus-, Hof- und Staatsarchivban őrzött anyaga időben jóval a Staatskanzlei megalakulása előtt kezdődik. 1710-től kezdve vezettek ún. „Hof(staats)kanzlei Index"-eket, melyek kezdetben (1710—1730 között) másolati könyvek (Kopialbücher) voltak, mutatóval egybekötve.

1 Az 1710. évi kötet pontos címe: „Staats- und Extraord. Protocoll. anfangendt vom 4«" Jan bis 26

ten Julii A« 1710. N° 1." Az 1711. évi köteté: „Staats- und Extraord. Protocoll. anfangendt vom 2«n Maii bis 29

ten Aug A° 1711. N° 1." A könyvek első fele mutató, második fele tartalmazza a levelek másolatát. A másolati részben az oldalak fentről lefelé haladó irányban ketté vannak osztva. Az oldalak jobb oldalán van maga a levél szövege, bal oldalon a címzett neve, a lap alaján a levél elküldésének körülményeire vonatkozó megjegyzés és a levél idegen kéztől származó, rövid tartalmi kivonata. Közlésünkben e sorrendet némileg megváltoztattuk: közvetlenül a címzett neve után adjuk a levél elküldésének körülményeire vonatkozó megjegyzést s a levél szövege csak ezután következik. A tartalmi kivonatot elhagyjuk. A másolati könyvek 1710-ből József császár, majd az ő halála után 1711-ből Eleonóra Magdalena régenskirálynő leveleinek másolatait tartalmazzák. Eleonóra régenskirálynő 1711. ápr. 17-én vette át Magyarország és az örökös tartományok kormányzását.

2 A régenskirálynő rendszeresen beszámolt az akkor még Spanyolországban tartózkodó fiának, a későbbi III. Károlynak a kormányzás egyes kérdéseiről, köztük a magyarországi helyzetről is. A magyarországi helyzetet a Rákóczi szabadságharc utolsó hónapjai jellemzik. A levelek adatokat tartalmaznak a császáriaknak a felkelőkkel folytatott tárgyalásairól, Károlyi szerepéről ezekben a tárgyalásokban és Kassa várának átadásában; a magyar főurak állásfoglalásáról a szatmári béke ratifikációjával kapcsolatban. Két levél szól Herbersteinnek, az akkor Danzigban tartózkodó császári követnek. A régenskirálynő a követet Lengyelországba rendeli, elsősorban Rákóczi szemmeltartására. Utasításokat tartalmaz az egyik levél Welczek oroszországi császári követ számára. Az ő feladata volt Rákóczi és a cár kapcsolatának figyelemmel kísérése. Tájékoztatja a régenskirálynő Welczeket a Rákóczi elfogására tervezett akcióról is.

3 A szöveg közlésénél az egykorú helyesírást vettem alapul; kivéve a nagy- és kisbetűvel való írást és az ínterpunkciót, mivel ezek merev átvétele a szöveg értelmezésében esetleges zavarokra vezethetne. A rövidítéseket feloldottam. Az olyan leveleket, melyek csupán részl Bittner, Ludwig: Gesamtinventar des Wiener Haus-, Hof und Staatsarchivs. I. k. (Wien 1936.) 451-452. éi 4t>7, cncl. 2 Eleonóra az elhunyt császár édesanyja volt. A császár özvegye, Amália, nem volt megkoronázott magyar királynő. Ld. bővebben: Lukinich Imre: A szatmári béke története és okirattára. Bp. 1925. 116. old. 3 Lukinich: i. m. 169. és köv. old. Eleonóra régenskirálynő Savoyai Jenő herceghez írott 1711. máj. 16-i levele megemlíti (egy mondatban), hogy „Magyarországon Isten kegyelméből bekövetkezett a nyugalom." HHStA, SEP 1711. No. 1. Fol. 28/V-29.