Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rózsa Miklós: A tanácsi igazgatás szervezetének előzményei és első évei Budapesten, 1947–1956 / 88–137. o.

A tanácsi igazgatás szervezetének előzményei és első évei Budapestén 129 1. 1948. év januárjában, az általunk tárgyalt időszak elején minden kerületi anyakönyvvezetőség anyakönyvvezetője a kerületi elöljáró volt. A kerületi elöljárók azonban ezzel a munkakörrel ténylegesen csak kivételesen tudtak foglalkozni, azért az anyakönyvvezetői teendőket az anyakönyvvezetők helyetteseik útján látták el, akik felhatalmazást a polgármestertől kaptak és jogaikat csak belügyminiszteri hozzájárulás után gyakorolhatták.

237 Az 1949. évi igazgatási decentralizáció során a polgármester az anyakönyvi igazgatással kapcsolatos hatásköréből bizonyos ügyek intézését a kerületi elöljárók hatáskörébe és az elöljáróságokon szervezett II. Általános igazgatási ügycsoport ügykörébe utalta.

238 1949. évi szeptember hó 21-én a Minisztertanács úgy rendelkezett, hogy a főváros kerületeiben az anyakönyvvezető a főváros fogalmazási létszámához tartozó az a tisztviselő, akit a polgármester az anyakönyvvezetői tennivalók ellátásával megbíz. Az anyakönyvvezető helyettesét a szükséges számban a kerületi elöljáró jelöli ki. A megbízás, illetve kijelölés a belügyminiszter hozzájárulásával válik hatályossá. Az anyakönyvvezető működése felett az I. fokú felügyeletet a kerületi elöljáró, a II. fokú felügyeletet a polgármester, a III. fokú (fő-)felügyeletet a belügyminiszter gyakorolta. Bizonyos anyakönyvi igazgatási ügyekben az I. fokú határozathozatali jog az anyakönyvi felügyelő hatóságot illette meg. A kerületi elöljárónak 1949. évi szeptember 21 előtt tett mindazon az intézkedéseit, amelyek ugyanezen nappal jogszabályi rendelkezés folytán hatáskörébe kerültek, úgy kell megítélni, mintha a Minisztertanács rendeletével mái határkörébe lettek volna utalva.

239 1950. évi június hó 15, tehát a tanácsi igazgatás megkezdésének napja után az anyakönyvvezetői és anyakönyvvezetőhelyettesi teendőket átmenetileg továbbra is az látta el, aki 1950. június 15-én. Ezt követően a Városi Tanács végrehajtó bizottsága bízott meg anyakönyvvezetői, illetve anyakönyvvezetőhelyettesi teendők ellátásával a kerületi tanács végrehajtó bizottságánál működő állami alkalmazottakat.

240 Az anyakönyvvezetők működése felett a közvetlen (I. fokú) felügyeletet a kerületi tanács végrehajtó bizottsága, — ezek felállításáig átmenetileg a kerületi elöljáró — a II. fokú felügyeletet a Városi Tanács végrehajtó bizottsága vette át, amely az ezzel kapcsolatos ügyeket a ///. Igazgatási osztály útján látta el. A legfőbb anyakönyvi felügyelőhatóság a belügyminiszter volt. 1950. évi szeptember hó 23-án kiadott belügyminiszteri rendelet értelmében minden budapesti kerületi tanács végrehajtó bizottságának működési területe egy-egy anyakönyvi kerületet alkot, amelynek székhelye a végrehajtó bizottság székhelyével azonos.

241 1953. évi január hó 1-i hatállyal az anyakönyvi ügynek újbóli alapvető rendezésére került sor. Eszerint az ország területe az anyakönyvek vezetése szempontjából anyakönyvi kerületekre oszlik. Ezek beosztását a belügyminiszter állapítja meg. Az anyakönyvvezetőt és helyettesét ettől kezdve Budapesten a Budapesti 237 256.992/1924. MB sz. körrend. 238 15.684/1949—1. sz. — (FK VIII. 27.) és 19.635/1949—1. sz. — (FK IX. 10.) 239 4.239/1949. (IX. 21.) MT sz. 240 5.130—125/1950. (VI. 14.) BM sz.; lásd: 5.130—260/1951. BM sz. — (BK VIII. 19.) 241 5.135/49/1950. (IX. 23.) BM sz. 9 Levéltári Közlemények, XXXIII.