Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rózsa Miklós: A tanácsi igazgatás szervezetének előzményei és első évei Budapesten, 1947–1956 / 88–137. o.

116 Rózsa Miklós A végrehajtó bizottság hetenként rendszeresen ülést tart. Halaszthatatlan ügyekben az elnök köteles a végrehajtó bizottság ülését azonnal összehívni. A végrehajtó bizottság ülésének napirendjét az elnök állítja össze. A kerületi tanácsnak és végrehajtó bizottságuknak értelemszerűen kellett alkalmazniok a Budapesti Városi Tanács és végrehajtó bizottságának ügyrendjét. f) 1950. évi augusztus hó 15. napjától, a kerületi tanácsok működésének megkezdésekor titkárság és a végrehajtó bizottság hivatali szervezete keretében osztályok kezdték meg működésüket. Az osztályok számát és ügykörét a Budapesti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága volt jogosult megállapítani. Az erre vonatkozó határozatot a belügyminiszternek jóvá kellett hagynia. (A határozat közzétételre nem került.) A városi tanács végrehajtó bizottságának álláspontja

135 alapján a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságainál I. pénzügyi, II. igazgatási, III. ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági (az I., IV., V., VI., VII., VIII., XII., XIII., és XIV. kerületben ipari és kereskedelmi), IV. építési és közlekedési, V. oktatási, VI. közegészségügyi és népjóléti, VII. lakásgazdálkodási osztályt szerveztek. A terv- és statisztikai ügyek intézésére pedig előadót kellett beállítani, aki egyik osztály keretébe sem tartozott. A Budapesti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és hivatali szervezete (osztályai), valamint a kerületi tanácsok, végrehajtó bizottságuk és hivatali szervezetük (osztályaik) az ismertetett és részleteiben az 1950:1. tv., a 143/1950. MT sz., 160/1950. MT sz., 162/1950. MT sz. és a 196/1950. MT sz. rendeletekben meghatározott szervezettel kezdték meg működésüket. 3. Szervezeti es hatásköri változást új igazgatási feladatok jelentkezése, igazgatási feladatoknak a tanácsi igazgatási szervekhez utalása, a tanácsi igazgatás hatáskörébe tartozó feladatoknak már meglevő, vagy újonnan alakított nem tanácsi szervek feladatkörébe utalása, végül a menet közben észlelt fogyatékosságok kiküszöbölése iránti intézkedések és ezek keretében új igazgatási szervek (bizottság, igazgatóság) felállítása, a meglevők szaporítása és ezzel párhuzamosan a meglevő szervek feladatainak megosztása, ügyköröknek az azonos jogállású tanács igazgatási egységei közti átcsoportosítása, végül ügyköröknek alacsonyabb jogállású tanács (kerületi tanács) igazgatási szervezetébe utalása jelentett. E változásokat az előző fejezet gyakorlatától eltekintve nem a jellegük szerinti csoportosításban, hanem időrendi sorrendben ismertetjük. Tesszük ezt abból a meggondolásból kiindulva, hogy a tanácsi igazgatás kiépülését ily módon jobban lehet áttekinteni. Az első változást az jelentette, hogy egy 1950. évi június hó 17-én^ megjelent minisztertanácsi rendelet szerint a Budapesti Városi Tanács felügyelete alá tartozó szervek között felmerülő vitás ügyek elbírálására a 77. Terv- és statisztikai osztály mellett Döntőbizottságot kellett szervezni azzal, hogy a bizottság tárgyalásvezetője az Országos Tervhivatal elnöke által a Terv- és statisztikai osztály előadói közül kerül kijelölésre, tagjai pedig a felek szerint illetékes végrehajtó bizottsági osztályok szakelőadói.

136 E rendelet olyképpen került végrehajtásra, hogy a tárgyalásvezető a HL Igazgatási osztály jogi csoportjának, vezetője, majd az ügyek szaporodására tekintettel a jogi csoport egyik, majd még egy ügyésze lett. , , , ,..,,, A Döntőbizottság ilyen szervezetű működésének megváltozására 1952. evi január ho 1-ével került volna sor, amikor a végrehajtó bizottság mellett és a végrehajtó bizottság elnö135 0005/87/1950 — Titk. sz. 138 167/1950. (VI. 17.) MT sz.