Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rózsa Miklós: A tanácsi igazgatás szervezetének előzményei és első évei Budapesten, 1947–1956 / 88–137. o.

114 Rózsa Miklós belügyminiszterrel egyetértésben tett előterjesztésére a Minisztertanács külön rendelettel, a 160/1950. (VI. 14.) MT sz. r.-tel állapította meg. Felhatalmazta azonban a Minisztertanács az illetékes minisztereket, továbbá az Országos Tervhivatal elnökét, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, a Munkaerőtartalékok Hivatalának elnökét, és az Országos Sporthivatal elnökét, hogy szakirányításuk körében a belügyminiszterrel egyetértésben a 160/1950. (VI. 14.) MT sz. r. 2. §-ában felsorolt feladatokon felül egyéb feladatokat is a végrehajtó bizottsághoz utaljanak, illetve egyes feladatokat saját hatáskörükbe vonjanak. Ugyanebben a rendeletben állapította meg a Minisztertanács a titkárság ügykörét is. A titkárság ügykörébe általában a személyzeti ügyek, az ellenőrzés, a tanács és végrehajtó bizottsága adminisztrációja és a sajtó, valamint egyéb propaganda ügyek kerültek. Az I. (pénzügyi) osztály ügykörébe általában költségvetési és vállalati pénzügyek, adóügyek, illetményügyek, könyvelési és számviteli teendők, pénztárak ellenőrzése került. A II. (terv- és statisztikai) ügyosztály ügykörébe általában a tanács alá sorolt tervezőegységek tervkészítésének irányítása és a tervteljesítés ellenőrzése, valamint statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása került. A ///. (Igazgatási) osztály ügykörébe kerültek az országgyűlési és tanácsi választásokkal kapcsolatos ügyek, a II. fokú anyakönyvi felügyelet, valamint az egyesületek feletti felügyelet ellátása, a honvédelmi igazgatással kapcsolatos ügyek intézíése, a volt fővárosi tiszti ügyészség ügykörének ellátása, a kihágási ügyintézés, végül a légoltalom elvi irányítása és ellenőrzése. A IV. (Ipari) osztály ügykörébe került az osztály alá rendelt vállalatok irányítása, kisipari szövetkezetek felügyelete, a kisipar anyagellátása és az iparríatósági ügyek. Az V. (Kereskedelmi) osztály ügykörébe általában a főváros áruellátásának biztosítása, a közületi kiskereskedelmi vállalatok irányítása, a magánkereskedelem feletti felügyelet gyakorlása és a begyűjtéssel járó munkák elvégzése került. A VI. (Mezőgazdasági) osztály ügykörébe kerültek a növénytermelési, kert, szőlő- és gyümölcstermelési ügyek, méhészet, selyemhernyótenyésztés, állattenyésztési ügyek, erdészeti ügyek és a birtokrendezési ügyek. A V/7. (Építésügyi) osztály ügykörébe városrendezési ügyek, elvi jelentőségű műszaki ügyek, a másodfokú építésügyi hatósági jogkör keretében jelentkező ügyek és a tanács alá tartozó építési vállalatok irányítása került. A XIII. (Közlekedési) osztály ügykörébe a közlekedési, mélyépítő, vízés csatornázási vállalatok irányítása, a városi közlekedés irányításával és fejlesztésével kapcsolatos ügyek, közlekedési- és mélyépítési hatósági ügyek, közutak ügyei, ár- és belvízvédelem ellátásával járó ügyek kerültek. A IXIa. (Oktatási) osztály ügykörébe az általános iskolai tanmenet és az iskolai napközi otthonok elvi irányítása, a középiskolák vezetése, tanerők személyzeti ügyei, óvodák és napközi otthonok felügyelete került. Ehhez az osztályhoz került a levéltár- és múzeumügy is. A IX/b. (Népművelési) osztály ügykörébe került a népművelési munka irányítása, a főváros kezelésében levő színházak és szórakozóhelyek működésériek irányítása, az emlékművek felállítása és karbantartása.