Levéltári Közlemények, 33. (1962)
Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rózsa Miklós: A tanácsi igazgatás szervezetének előzményei és első évei Budapesten, 1947–1956 / 88–137. o.
110 Rózsa Miklós árvaszéki kirendeltségek — a kerületi illetékességnek megfelelően — a hatáskörükbe utalt ügyekben elsőfokon jártak el. 123 É) A kerületi igazgatásban bekövetkezett szervezeti változások nem kevésbé jelentősek, mint a központi igazgatásban bekövetkezettek. 1. Elsősorban meg kell említeni, hogy a kerületi elöljárók 50 éven keresztül általában megtartott, de a felszabadulás után rendszeresen nem összeülő értekezletének hiánya a városigazgatásban erősen éreztette hatását. Ezért a polgármester 1949. évi február hó 12-én elrendelte, hogy a kerületi elöljárók értekezlete állandóan meghatározott időben, de havonként legalább egyszer összeüljön. Az értekezletnek' egyrészt az olyan kérdéseket kell tárgyalnia, amelyekben az elöljáróságokon egyöntetű gyakorlat folytatása szükséges, másrészt azoknak a központi intézkedéseknek, rendeleteknek tervezését, amelyek a kerületi igazgatást érintik. Az értekezletnek három titkára volt. Ezek közül kettő kerületi elöljáró, a harmadik pedig a polgármesteri I. (elnöki) üo. helyettes vezetője volt. Az értekezleti titkároknak volt feladata az értekezlet tárgysorozatának előkészítése, és az értekezlet határozatainak végrehajtásáról való gondoskodás. 124 2. A kerületi elöljáróságok hatáskörébe az 1949. év elejéig kulturális igazgatással kapcsolatos feladatok nem tartoztak, s így ehhez szükséges szervezettel nem is rendelkeztek. Mivel azonban ekkor a polgármester úgy látta, hogy a kerületi elöljáróságoknak a kerület lakosságával fennálló kapcsolata lehetővé és szükségessé teszi, hogy szervezetük — beleilleszkedve a főváros egységes kultúrpolitikájába — a kerület lakossága közművelődési igényeinek kielégítésében is részt vegyen, a kerületi elöljáróságokon kultúrhivatalok megszervezését rendelte el. Ezt.egy kerületi elöljárósági előadó vezette, akinek a kerületi elöljáró által a szükséghez képest kijelölt beosztottjai voltak. Feladataikat a kultúrhivatalok szervezéséről szóló rendelet tartalmazza. 12,3 3. 1949. év második felében megindult a kerületi igazgatás átszervezése, aminek lényege az volt, hogy számtalan olyan feladat, amelyet eddig a központi igazgatásban láttak el, a polgármester intézkedése folytán a kerületi elöljárók hatáskörébe került. Ez a hatásköri változás, azon túlmenően, hogy a központi igazgatásban is változásokat eredményezett, elsősorban az ezt megelőző kerületi elöljárósági szervezethez, képest jelentett mélyreható szervezeti változást. Az elöljárósági igazgatásban ezt megelőzően az ügyintézés nem osztályokra tagozódva, hanem egy-egy előadó által történt. Az említett „hatáskörleadás" azonban oly jelentős ügykörszaporulatot jelentett, hogy célszerű és kívánatos lett az ügyköröket csoportosítani és ennek megfelelően ügycsoportokat létesíteni. így az egyes polgármesteri ügyosztályok ügyköréből kivett és a kerületi illetékességnek megfelelően a kerületi elöljárók hatáskörébe utalt (decentralizált), valamint eddig is elöljárói hatáskörben volt ügyek intézésére a kerületi elöljáróságokon 123 18.341/1949—1. sz. — (FK X. 1.) 124 2.464/1949—1. sz. — (FK II. 24.) 125 3.388/1949—1. sz. — (FK III. 12.)
