Levéltári Közlemények, 32. (1961)
Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Bottló Béla: Az Archivum Regni első évtizede / 57–81. o.
Az Archívum Regni első évtizede 65 közé tartozott, akik tudásuk és ügybuzgalmuk következtében nagy karriert futottak be. 1740-ben a Pozsonyi ítélőtábla ülnöke, 1741-ben özy. hg. Esterházy Mihályné képviselője az országgyűlésen, majd utána Pozsony megyében szolgabíró és a vajkai széki egyházi nemesek alispánja. Ezután négy évig Pozsony megye nótáriusa. Ez alatt az idő alatt nagy szorgalommal rendezte Pozsony megye levéltárát. Ezután Pozsony megye alispánjává választotta. Az 1751. évi országgyűlésen gr. Daun és gr. Stahrenberg tábornok követe. Helytartótanácsi szolgálatát 1754-ben helytartótanácsi titkárrá történt kinevezésével kezdte el, közben három éven keresztül a helyettes tárnokmesteri tisztséget is betöltötte. 1757-ben helytartótanácsi tanácsossá léptetik elő, egyben a Helytartótanács helyettes irodaigazgatója, majd Barinay Lászlónak 1762-ben bekövetkezett halála után a Helytartótanács irodaigazgatójává nyer kinevezést. Mindezen tisztségei mellett Barinay László halála óta a nádor megbízásából nagy gyakorlattal irányította az Archívum Regnivel kapcsolatosan reábízott munkákat. Ezért a nádor mindezen tisztségein felül az Archívum Regni Ordinarius archivariusává nevezte ki, és egyben megbízta a Cassa Regni perceptorságával is. Az Archívum Regniben addig minden tiszteletdíj, illetve illetmény nélkül végzett munkálatainak elismeréséül és jutalmazására az 1764/65. évi országgyűlés egyszeri 2000 Ft-os jutalomban részesítette, 1765. évi január hó 1-től kezdve pedig mint archivarius Ordinarius évi 600 Ft és mint a Cassa Regni perceptora évi 300 Ft illetményt kapott a Cassa Regniből. Ezek az utalványozások természetesen nem érintették a már korábbi illetményeit, így a helytartótanácsi tanácsosi és irodaigazgatói illetményét és különböző megbízatásai után kapott tiszteletdíjait. Kiváló közszolgálati érdemeiért a Szent István-rend lovagkeresztjével tüntették ki. A vajkai és érsekiéli egyházi nemesek székének két ízben töltötte be főispáni és palatinusi tisztét, szervezetüket a megyék szervezetéhez hasonlóan szabályozta. Ennek a mozgalmas és törekvő életnek a kor szokása szerinti egyik külső betetőzése volt az, hogy Mária-Terézia Bécsben, 1773. évi június 7-én kelt diplomájával magyar grófi rangra emelte őt, valamint feleségétől, Brebiti Jankóvies Juliannától született, a Nádasdy-ezredben kapitányként szolgáló Sándor, a Helytartótanácsban fogalmazói tisztet betöltő Károly, a nagyszombati egyetemen jogot hallgató Xavéri-Ferenc nevű fiait, és Jezerniczky Istvánhoz férjhez ment Anna nevű leányát. Balogh László e grófi rangemeléssel a Helytartótanács nemesi tanácsosai közül a főnemesi rangú tanácsosok sorába került át. 1787-ben halt meg. 16 Az Archivum Regniben az irodai munkában is nagy gyakorlattal rendelkező és így levéltári munkát is kitűnően irányítani tudó Barinay László és Balogh László helytartótanácsi irodaigazgatók mellett a tényleges levéltári munkát végző személyeket a nádor szintén a Helytartótanács tisztviselői közül választotta. A nádor akkor, mikor az Archivum Regni megszervezésére az első lépéseket tette meg, és mikor ezeknek hatása alatt kezdetét vette az Archivum Regni iratainak gyarapodása, ami szükségessé tette a beérkezett iratok kezelését és gondozását, akkor szintén az akkor legmodernebb kancelláriai gyakorlattal rendelkező, és egyben a nádor irányítása alatt álló Helytartó16 Vö. Emberi., továbbá OL, A, Acta Generalia 1773. No 2842. A grófi diploma fogalmazványa mellett őrzött „Synoptica series meritorum consiliarii Ladislai Balogh de Galántha" c. melléklet felsorolja Balogh László életadatait. 5 Leyéltári Közlemények XXXII.
