Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1960-ban / 3–22. o.

A magyar állami levéltárak 1960-ban 7 gyűjtötte be a Központi Döntőbizottság, a Jóvátételi Hivatal iratait és a Földművelésügyi Minisztérium 1945—1949. évi földbirtokrendezéssel kapcsolatos anyagát. A Fővárosi Levéltár az Országos Nemzeti Bizottság iratait vette át. A Központi Gazdasági Levéltár többek között beszállította a Budapesti Bányakapitányság, Magyar Nemzeti Bank, Pénzintézeti Központ eddig még be nem gyűjtött anyagát. A többi levéltár által begyűjtött fondok között találunk földhivatali, ügyvédi kamarai, községi képviselőtestüléti, termelőszövetkezeti iratokat is. Mindezek arra figyelmeztetnek, hogy az iratfelderítést továbbra is folytatni kell, hogy a még lappangó anyagot a pusztulástól megmenthessük. A még kintlevő — levéltárivá érett — anyag mennyisége a levéltárvezetők becslése alapján 24 ezer iratfolyóméter: Az év folyamán az Országos Levéltár Jugoszláviának az iratcsereegyezmény keretében közel 385, a Miskolci Állami Levéltár pedig Csehszlovákiának 70 folyóméter anyagot adott át. 1960 végén az iratanyag mennyisége 129 127 folyóméter volt (filmtár nélkül), amelyből 35 478 folyóméter esett a két központi és 93 649 a 22 területi levéltárra. A 4 budapesti levéltár anyaga 57 036, a 20 vidéki levéltáré 72 091 folyóméter. A területi levéltárak anyaga tehát, amely a levéltárak állomosításakor 49 670 folyóméter volt, tíz év alatt majdnem megkétszereződött. Rendezés Az év közepén végzett felmérés szerint a levéltárakban levő iratanyagból még közel 23 ezer folyóméter csak raktári egységekig rendezett, 21 ezer folyóméter pedig teljesen rendezetlen. Mindez eléggé magyarázatul szolgál arra, hogy levéltárainknak még éveken keresztül, sőt nyugodtan mondhatjuk, hogy az elkövetkező évtizedben egyik súlyponti feladata lesz az iratrendezés. Az 1960. évben is a rendezésre fordították a legtöbb időt: országosan 14 094 fa tervben 13 261) napot, vagyis az összmunkaidő 21,7%-át. Még magasabb az arány a területi levéltárak viszonylatában, ahol a rendezésre felhasznált 10 545 nap az összmunkaidő 27,1%-át jelenti. A fenti, címszó alatt összefoglalóan számolunk be mind a raktári rend kialakításával kapcsolatos tevékenységről (állványozás, profilirozás), mind a különböző mélységű rendezésekről, amelyek közül természetesen a raktári egység szintre történő és a raktári egységen belüli rendezések játszották a fő szerepet. A rendezésre fordított idő 20%-a jutott a~ raktári rend kialakítására, s ennek keretében 16 990 fm irat állványozása, profilirozás a, illetve mintaállványozása történt meg (a tervben 15 812 fm szexepeit). Az Országos Levéltárban elsősorban az új raktárak elkészültével került sor nagyarányú anyagátcsoportosítási munkákra. A belső anyagszállítások mellett meg kell említenünk a Batthyány és a Festetich levéltáraknak a bazilikái raktárból az Országos Levéltár épületébe való átköltöztetését. A III. osztály anyagából már csak a Károlyi-levéltárat őrzik épületen kívül, A Fővárosi Levéltár a Pesti Barnabás utcai raktárból 700 fm iratot költöztetett át a bazilikái raktárba. A többi tervbevett költöztetés {Buda, Pest, Óbuda levéltára, ipartestületi iratok) az új raktárhelyiségek átépítésének elhúzódása miatt 1961-re halasztódott. Annak érdekében, hogy a fondok raktári elhelyezése is azonos legyen az egész levéltár logikai felépítésével, a legtöbb levéltár már nagyobbmérvű raktári profilírozási munkát végzett. Pl. a Pest és Nógrád megyei Levéltár első-