Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Bottló Béla: Az Archivum Regni első évtizede / 57–81. o.

Q4 Bottló Béla A hétéves háboríi idején ugyanis veszély fenyegette az Arehivum Regni anyagát akkor, amikor a porosz csapatok Morvaországba betörve részben Bécset, részben pedig Magyarországot fenyegették. E nagyon is súlyosnak látszó helyzetben gr. Batthyány Lajos nádor elnöklete alatt gr. Pálffy Miklós kancellár, gr. Grassalkovics Antal kamaraelnök és Koller udvari tanácsos tagokból alakult vegyes bizottság Bécsben 1758. május 18-án tartott ülésén foglalkozott a királyi korona, az Arehivum Regni és a Helytartótanács levéltárainak, valamint tisztviselőinek a poroszok elől biztonságosabb helyre történő elszállításával. Megtétette az előkészületeket arra, hogy az iratanyagot szükség esetén víziúton, a Dunán azonnal Pestre szállítsák. Mária Terézia a nádort bízta meg azzal, hogy az iratanyagnak Pesten való megfelelő elhelyezéséről gondoskodjék. A tervek szerint az egész iratanyag behajózásának az éj leple alatt kellett megtörténnie, nehogy a lakosság körében a királyi korona, az Arehivum Regni és a Helytartótanács költöztetése aggodalmat és pánikot keltsen.

13 A háborúnak Mária Teréziára nézve történt szerencsés alakulása azonban megmentette az Arehivum Regni és a Helytartótanács iratanyagát a hajón történő szállítástól, ami a levéltári anyag szállításánál általában — az eddigi gyakorlat alapján — az egyik legnagyobb veszélyt, az iratanyag esetleges elsüllyedését, legjobb esetben is átnedvesedését és ezzel megrongálódását jelentette, mintahogyan ez be is következett a központi hatóságoknak H. József által elrendelt, Budára történő költöztetése alkalmával. {Ekkor ui. az Arehivum Regni anyagát szállító uszály a Dunán léket kapott, aminek következtében az iratanyag egy része használhatatlanná vált, az átnedvesedéstől nehezére olvasható anyagot pedig a nádor rendeletére készült protocollumokba másolták át.). Láttuk már az Arehivum Regni elhelyezését, nézzük most meg azt, hogy milyen személyzettel végeztette a nádor az Archívum Regniben a levéltári munkát. A nádor egy személyben a m. kir. Helytartótanács elnöke is volt, ezt a hivatalt is vezette. Ez lehetőséget adott neki arra, hogy megismerhesse a Helytartó tanács tisztviselőit, és közülük egyeseket a felügyelete alatt álló Arehivum Regniben végzendő munkánál felhasználhasson. A levéltár megszervezését megelőző munkánál Barinay László helytartótanácsi tanácsos és irodaigazgató szakmai ismereteit vette segítségül

14 A Helytartótanács irodaigazgatójának az állása fontosság tekintetében mindjárt a Helytartótanács elnöke után következett. Ezt a tisztet mindig a Helytartótanács legtekintélyesebb tanácsosai töltötték be, akik a reájuk bízott ügykörökön kívül még az egész hivatal belső életét, az ügyintézés egész menetét töviről-hegyire ismerték. A helytartótanácsi ügyintézés egy-egy jelentősebb reformja is mindig az ő nevükhöz kapcsolódik; így pl. Barinay László'nevéhez kapcsolódik a helytartótanács 1754. évi reformja.

15 Érthető tehát, hogy az Arehivum Regnit megszervezni és hozzá még nagyon jól megszervezni akaró gr. Batthyány Lajos nádor a Helytartótanácsból a rendelkezésre álló legjobb szakemberek segítségét vehette és vette is igénybe a védnöksége alatt álló intézménynél. Barinay László segítségét egészen 1762-ben bekövetkezett haláláig vette igénybe. Barinay László Örökét, mind a belytartótanácsi irodaigazgatói tisztben, mind pedig az Archívum Regnivel kapcsolatos ügyek irányításában Balogh László helytartótanácsi tanácsos és irodaigazgató vette át, és töltötte be azt a tisztet egészen haláláig. A középnemesi családból származott Oalánthai Balogh László (édesapja: Balogh János, Pozsony megye alispánja, mint királyi táblai ülnök halt meg, anyja: Piczneri Schlossberg Krisztina) a Helytartótanácsnak azok közé a tisztviselői 13 OL, N, AP, Arehivum Palatinale comitis Ludovici Batthyány, Lad. 4. Pasc. 3. No 8, — továbbá No 18. és No 201., valamint Uo. Lad. 17. Protocollum No 3. p. 230. és 235. 14 Barinay László 1735-ben helytartótanácsi titkár, 1738-ban tanácsos, 1754-től kezdve pedig irodaigazgató. 1762. április 12-én halt meg. Vő. Ember I. (

u Vö. Ember I. p. 16—17. . '