Levéltári Közlemények, 32. (1961)
Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Borsa Iván: A családi levéltárak szerkezeti problémái / 48–56. o.
A családi levéltárak szerkezeti problémái 53 kapott, örökölt) és a családtagok fondjaiba tartozó iratokat rendszerezve mesterséges fondot, gyűjteményt hoztak létre. Ilyen gyűjteménynek tekinthetők azok a missilis-gyűjtemények is, amelyek egy családi levéltáron belül a levelek címzettjeire való tekintet nélkül levélírók szerint vagy egy időrendbe sorolva rendezik a személyi fon dókba tartozó leveleket. De tulajdonképpen ilyen jellegű gyűjtemények azok az egyes családi levéltárak is ^amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztálya rendezett oly módon, hogy a levéltár teljes iratanyagát egy évrendi sorozatba osztotta be. A legújabb szovjet levéltári tankönyv által közölt meghatározás szerint a levéltári fondokhoz hasonlíthatók a levéltári gyűjteménynek nevezett anyagcsoportok. A levéltári gyűjtemények a fondokkal ellentétben olyan anyagcsoportok, amelyeket valamely intézmény vagy személy valamilyen ismérv (tematikus, kronológiai vagy egyéb ismérv) szerint állított össze. A gyűjteményben az iratok közötti, a történelmi viszonyok által meghatározott kapcsolatot nem veszik figyelembe. A levéltári gyűjteményeket különböző fondok anyagából hozzák létre. 18 — A fent leírt, a föndhatárokra való tekintet nélkül végrehajtott rendelkezések e definíció szerint is levéltári gyűjteményeket hoztak létre, mert különböző fondok iratanyaga került együvé, s a rendezéskor (igen gyakran) nem vették figyelembe az iratok közötti, a történelmi viszonyok által meghatározott kapcsolatot. Űgy gondolom azonban, hogy bár a genetikusan létrejött fondokkal szemben ezek mesterségesen létrehozott gyűjtemények, mégis valamilyen megkülönböztetést kellene tenni az ilyen (egy levéltárhoz tartozó több fond iratanyagát egybeolvasztó) gyűjtemény s az olyan gyűjtemények között, amelyek a legkülönbözőbb fondok iratanyagának kisebb-nagyobb töredékeiből jöttek létre (pl. Magyar Országos Levéltár, Múzeumi Törzsanyag — R 224.). Túlmenne a jelen tanulmány keretein ennek a problémának a tisztázása; meg kell azonban állapítani, hogy bár a családi levéltárakban az egy fondcsoporthoz (levéltárhoz) tartozó több fond iratanyagának összevonásából létrejött mesterséges fondot gyűjteménynek tekintjük, ez a gyűjtemény azonban más jellegű, mint a gyakorlatban általában ismert iratgyűjtemények. Természetesen előfordulhat, hogy egy családi levéltárban több ilyen gyűjtemény van. Egy-egy ilyen gyűjteményt — véleményem szerint — külön-külön fondnak kell tekinteni. Elvileg annak sem lehet akadálya, hogy ha modern rendezés alkalmával egyes iratoknak vagy iratcsoportoknak más fondban való elhelyezése bármilyen oknál fogva akadályokba ütköznék, akkor a levéltár rendezője új gyűjteményt hozzon létre. A fentieket összefoglalva egy ^nagyobb) családi levéltár fondjainak felállítási rendje a következőképpen volna kialakítható: 1. A család fondj a. 2. Az egyes családtagok fondjai a) személyi fondok b) esetleges funkciók kapcsán keletkezett fondok. 3. Családi hivatalok (tisztviselők) fondjai. 4. Gyűjtemények. A családi levéltárak második szerkezeti fő problémája / a már kialakított fondkereteken belül miként történjék az iratanyag rendszerezése? 18 Belov—Loginova—Mitjajev—Prokopenko : A levéltárügy elmélete és gyakorlata a Szovjetunióban. Budapest 1959. (Kézirat gyanánt) 47. 1.
