Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - FOLYÓIRATSZEMLE - Padányi Gulyás Gyuláné: La Gazette des Archives. Nouvelle série, No. 25–30. (1959–1960) / 251–253. o.

252 Folyóiratszemle kony propaganda szükséges s a levéltárosi elhivatottság óbresztgetóse az ifjúság szívébenA francia levéltárak új főigazgatója ,,a nemzet emlékezetének" nevezte a levéltárakat, s megszerettetésüket fontos feladatként jelölte meg — zárja be buzdító előszavát az elnök. A levéltári munkának a folyóiratban tárgyalt főkórdóseit illetőleg a szerkesztőség helyes egyensúlyt tart fenn a levéltárak igazgatási és tudományos munkájával (utóbbihoz értve a népművelést is) foglalkozó cikkek között. A szakfolyóirat magvát képező tanulmányok sorában igazgatási, közelebbről irattári problémákkal először J. MADY a központi hatóságok iratainak begyűjtéséről tájékoztató cikkében (25. sz.) találkozunk. A francia levóltárügynek ezt az egyik legsürgetőbb kérdését, az iratbegyűjtés ellenőrzését és irányítását 1952-ben Ch. Braibant terelte a megoldás útjára levéltári kiküldötteket delegálva az egyes minisztériumokba. Így azok iratanyaga ma már rendezett állapotban ós rendszeres időközökben kerül be a párizsi Archives Nationales-ba. A közoktatásügyi minisztériumba delegált levéltári küldött szemével látja a fölmerült problémákat s a megoldási lehetőségeket B. GILLES levéltáros. A 26. szám — mintegy az előzőek folytatásaként — a prefektúrák iratanyagának a megyei levéltárakba történő begyűjtéséről ad számot CHARNIER tollából, hasonló témát (a külső szervek iratainak a területi levéltárakba való begyűjtése) dolgoz fel a 27. számban RIGATJXT. Mindezek az iratgyűjtési beszámolók valójában a francia levóltárosegyesület 1958. őszén rendezett VII. kongresszusán elhangzott referátumok. A levéltáraknak inkább tudományos profilját érintő kérdéseket az 1959 őszén rendezett VIII. levéltároskongresszus referátumai tárgyalják: ezeket az 1960 első ós második negyedében megjelent 28. ós 29. szám közli. E beszámolók sorában a levéltárosok egyéni tudományos működésének fontosságát, ehhez időkedvezmény biztosítását hangsúlyozza BAUDOT levéltári főfelügyelő, de aláhúzza a rendezési és segédletkószítósi feladatok elsődleges szerepét. A levéltáros ós az egyetem kapcsolataira világít rá LACOUR tanulmánya, míg MAHIETJ (az Archives Nationales tájékoztató osztályának vezetője) ,,A levéltáros ós a kutatók" címmel az 1959. évi lisszaboni Kerek Asztal konferencia napirendjón is megvitatott témát boncolja, s hivatkozik a francia területi levéltáraknak ugyanebben a tárgykörben 1957-ben lefolytatott ankétjára is. Statisztikai adatokkal alátámasztott fejtegetései során többek között pontokba foglalja, miben s milyen keretek között, milyen határig nyújtson a levéltáros segítséget a kutatóknak. Leszögezi, hogy a szenzációhajhászó s a genealógiai kutatásokat mindenképpen kerülje a levéltáros! QTJÉGTJINER a levéltáros ós a tudományos társaságok kapcsolatát elemzi. Charles Braibant-t, a távozó főigazgatót ezen a kongresszuson BÉGTJIN búcsúztatja — méltató szavait a publikált kongresszusi felszólalások sorában közli a lap. Az 1958, illetve 1959. évi kongresszusok sommás, mégis színes, összefoglaló beszámolóit az 1959, illetőleg 1960. év első negyedében megjelent számok „Kongresszus" rovata tartalmazza. A kongresszusi közleményeken túlmenően több, a francia levéltárügy aktuális kérdéseivel foglalkozó cikket közöl a Gazette des Archives. Figyelemre méltóak közülük a technikai jellegű cikkek. Két mérnök és egy levéltáros (ESCHER-DESRIVIÉRES, PÉTERI, valamint POTJLLE) tudományos kísérletekkel alátámasztott tanulmányt ír a 26. számba, „Levéltárak védelme a napfénytől" címmel. — A 3. ós 4. évnegyed összevont, 27. száma fényképpel ós alaprajzok közlésével illusztrált cikkben mutatja be (MONNIER) a második világháborúban csaknem teljesen elpusztult Loiret-i megyei levéltár új épületét és berendezését. A levélt árépület valójában helyreállított műemlék (kolostor és kápolna), így az építészeti megoldás az adott és meg nem változtatható formák s a modern szerkezeti és berendezési elemek összehangolásának tanulságos példája. Az algériai területi levéltár levéltárosa, BOYER, történeti és bibliográfiai áttekintést nyújt (30. sz.) mindazokról a chartistákról (az École des Chartes-ot végzett levóltáros-paleográfusokról), akik több mint száz esztendő leforgása alatt Algériában levéltárosi és könyvtárosi s ennek során jelentékeny tudományos működést fejtettek ki. A „Krónika" rovat hivatalos közleményeken ós személyi híreken kívül minden óv első számában a francia levéltárak (az Archives Nationales, a külügy-, tengerészeti- és igazságügyminisztérium, a tengerentúli Franciaország minisztériuma levéltárai és a hadilevéltár) 1958, illetve 1959. évi tevékenységéről tájékoztat. A „Levéltári leltárak, repertóriumok és útmutatók bibliográfiája" a Gazette des Archives 1959. és 1960. évi számaiban is folytatódik, az Archives Nationales, a minisztériumi, a megyei és városi, valamint a tengerentúli levéltárak szerinti csoportosításában. Az 1959. évi 25. és 27. szám fél—fél esztendő, az 1960. évi 30. szám egy teljes esztendő termését adja. A Gazette des Archives 1959. és 1960. évben — azonkívül, hogy áttért a negyedévenkénti megjelenésre — eddigi rendszeres „Területi értekezletek" rovatát megszüntette,