Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Isztoricseszkij Arhiv, 1959–1960. / 247–249. o.

Folyóirata zemle 247 alkalmából Ludwig Dehionak, az iskola első igazgatójának (éveken át a Historische Zeitschrift szerkesztőjének) működését és eredményeit méltatja (XII : 2.). A XIII: 2— 3. számban GEORG WILHELM SANTE a Bundesarchiv nyugalomba vonuló igazgatójának, Georg W'internek működését méltatja. A folyóirat e két évfolyamában is folytatódnak a korábbi számunkban már ismertetett bibliográfiák: a XII :'l — 2. számban az 1955 — 56. évi szakirodalmi termés bibliográfiájának 3. részét olvassuk. Itt mindkét Németország, továbbá Ausztria, Svájc, a Benelux államok, Dánia és Svédország szakirodalmát találjuk. A XII : 3. számban az 1957 — 58. évek általános, tehát nem csak egy országhoz kötött érdekű kérdések körül csoportosuló cikkanyaga van. Á bibliográfia gondosan nyilvántartja levéltári folyóirataink vonatkozó cikkanyagát: Iványi Emma, Borsa Iván, Komjáthy Miklós az NDK és Ausztria levéltárügyére vonatkozó cikkeit. A nemzetközi kérdések visszhangját bemutató fejezetben is találkozunk magyar cikkek ismertetésével: itt szerepel Bekény István és Bélay Vilmos közös cikke a nemzetközi levéltári kongresszusokról (megjelent a Levéltári Közlemények 26. évfolyamában) ós Szedő Antal a Levéltári Híradó 7. évfolyamában megjelent, „Beszámoló a levéltárak III. nemzetközi kerekasztal értekezletéről" c. cikke. Igen érdekes a folyóiratnak a világ minden tájáról levéltári vonatkozású kis híreket, beszámolókat közlő rovata. A széleskörű válogatás kiterjed jóformán az egész világra. Magyarországról hírt nem találunk benne, a szocialista országok közül Csehszlovákia és Lengyelország egyes' híreit olvashatjuk; figyelemre méltó az Isztoricseszkij Arhiv 1957 — 58. évi számai alapján a szovjet levéltárak problémáival foglalkozó beszámoló. Schmidt Ádámné ISZTORICSESZKIJ ARHIV Izdatyelsztvo Akagyemii Nauk SZSZSZR. Moszkva. ; 1959-1960, A szovjet Levéltári Főigazgatóságnak és az Akadémia Történettudományi Intézetének közös kiadásában megjelenő folyóirat elsősorban forrásközlő céljának ós profiljának megfelelően, a szovjet levéltárak tulajdonképpeni szakmai tevékenységéről, az elmúlt két évben is csak kisebb cikkeket közölt: terjedelmének túlnyomó részét forrásközlések foglalták el. Ezek legnagyobb része e két évfolyamban is az Októberi Szocialista Forradalom és az utána következő szovjet korszak történetét dokumentálja, nagyszámú rövidebb forrásközléssel. Áttekintve őket, megfigyelhetjük, hogy tematikájukban a nemzetközi vonatkozások egyre nagyobb súllyal szerepelnek. 1917 előtti s ezen belül feudáliskori témákkal a forrásközléseknek változatlanul csak kis része foglalkozik. A levéltárak munkájával foglalkozó cikkek néhány elvi irányító megnyilatkozástól eltekintve, általában mind a konkrét levéltári munkához kapcsolódnak: problémákat vetnek föl, beszámolnak tudományos- értekezletekről, egyes munkák tapasztalatait értékelő megjegyzéseket közölnek, történeti szempontból értékes iratanyagokra hívják fel a figyelmet. A felsoroltakon kívül találhatunk a folyóiratban általánosabb cikkeket a szovjet levéltárügy helyzetéről, levéltárismertetéseket és, újabban egyre nagyobb számban, külföldi levéltárakról szóló beszámolókat. A cikkek közül bizonyára mint a legjelentősebbek egyikét kell megemlítenünk G. A. BJELOV és V. V. MAKSZAKOV közös írását a szovjet levéltárügy építésének új korszakáról (1959 : 2.). Ennek teljes fordítása a Levéltári Híradó 1959. évfolyam 3 — 4. számában (204 — 217. o.) olvasható. A levéltáraknak a levéltáron kívüli iratanyaghoz, az irattárakhoz fűződő problémáival több cikk foglalkozik. Közülük V. V. CAPLIN a levéltári fondok az állami levéltárak közt történő elosztásának elveit tárgyalja (1959 : 4.). (Cikkéről részletes ismertetés olvasható a Levéltári Híradó 1960. évi 2. számában, ezért itt bővebben erről sem szólunk.) A selejtezés problémáival foglalkozik N. A. PAVLOVA beszámolója a Moszkvai Történeti-Levéltári Intézet (MGIAI) rendezésében lefolytatott vitaülósről (1959 : 3.). Az ülésen a rendező intézeten kívül részt vettek a Levéltári Főigazgatóság, a nagy állami levéltárak, a Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének és a Szakszervezetek Központja levéltárainak képviselői is. A vitavezető V. V. MAKSZAKOV