Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - FOLYÓIRATSZEMLE - Mandl Sándorné: Archivmitteilungen, Jg. IX–X. (1959–1960) / 236–239. o.

236 Folyóiratszemle GIOVANNI MONGELLI terjedelmes tanulmánya a Conversano-i bencés apácazárda történetét ismerteti 1810-ig, majd az apátság egyes privilégiumait, azok történetét és a velük kapcsolatos jogi problémákat tárgyalja. — Mint forrásközlés figyelemreméltó FELICIANO BALDOCCINI publikációja: az umbriai Acquafranca városka 1424-ből származó terjedelmes ós részletes városi statútumát teszi közzé (XXVII : 3 — 4.). De olvashatunk itt kisebb cikkeket többek között a szicíliai Risorgimentoról (ANGELO LI GOTTI, XXVII : 1.); VII. Kelemen korának politikai és vallási viszonyairól, s a pápának az egyház megújítását célzó terveiről (MICHELE MONACO cikke, XXVII : 2.); VI. Sándor pápa ós Farnese Júlia kapcsolatáról (XXVI : 2 — 3; a szerző, GIOVANNI LORENZO, az e kapcsolat erkölcstelen voltáról kialakult felfogást cáfolja); a máltai lovagok kiűzéséről szirakuzai székházukból a XIX. század elején (GIUSEPPE AGNELLO, XXVI : 4.); a karbonárizmus elterjedéséről a gaetai püspökség papjai között (ANGELO de SANTIS, XXV : 1.); és — elég sűrűn — zenetörténeti témákról. Utóbbiak közül ULISSÉ PHOTA GIURLEO cikkei említendők meg, melyek már az előző kötetekben megkezdett témához kapcsolódva XVII—XVIII. századi nápolyi zeneszerzőkre vonatkozó levéltári forrásokat, ill. ezeken alapuló kutatási eredményeket publikálnak (XXV : 1, 2., XXVI : 1, XXVII: 1, 3 — 4), valamint MARCELLO ILARI Róma XVIII—XlX. századi zenés színházairól (XXVI : 2.) és LEPANTO de ANGELIS Róma XVIII—

XIX. századi templomi zenéjéről szóló tanulmányai. A folyóirat ismertetés-rovata meglehetősen szűkszavú, de innen szerezhetünk tudomást az 1959 elején Ecuadorban tartott IV. pánamerikai történészkonferenciának a levéltárakkal kapcsolatos határozatairól: javaslatról egy Washingtonban tartandó nemzetközi levéltáros-értekezletre, egy pánamerikai levéltáros iskolára, fotókópia cserére az amerikai államok között, konzerválási és restaurálási tapasztalatcserére, összamerikai témájú levéltári leltárak kiadására ós az amerikai levéltári terminológia Schellenberg szemléletében fogant egységesítésére (XXVI : 2 —3.). Vörös Károly ARCHIVMITTEILUNGEN Hrsg. von der Staatlichen Archiv ver waltung in der Deutschen Demokratischen Republik. Berlin. Jg. IX-X. (1959-1960.) Az NDK levéltári szakfolyóiratának 1959. évi első számát szerkesztőségi közlés nyitja meg, mely arról értesíti az olvasót, hogy a jövőben „a levéltárügy elméleti és gyakorlati folyóirata" alcímmel, — az eddigi négy helyett, évenként hat ízben — megjelenő folyóirat a levóltárelméleti és levéltárismertetósi cikkek közlése mellett, nagyobb mértékben óhajtja az állami levéltárak, továbbá a közigazgatás ós üzemek levéltárainak mindennapi munkáját szolgálni. Valóban: a két évfolyam áttekintése meggyőzheti arról az olvasót, hogy a folyóirat a levéltári szakirodalomnak a munka természetéből következően többékevésbé hagyományos tematikáján belül már sokban erőteljesen igyekezett a gyakorlat igényeihez alkalmazkodó szempontokat érvényesíteni, főleg az egyes cikkek, problémák felfogásában. Áz elmúlt két esztendő folyamán ünnepelte az NDK levéltárügye központosításának tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból a folyóirat ünnepi számot adott ki (IX : 5.). Előszavában a belügyminiszter üdvözlő sorai méltatták az évforduló jelentőségét, a továbbiakban pedig a legjobb szakemberek, levéltárvezetők cikkei mutatták be az egyes állami levéltárak, illetve azok osztályainak tíz éves fejlődésót. Itt olvashatjuk E. SCHETELICH Az Állami Levéltárigazgatóság 10 éve című cikkét; a potdsdami és merseburgi központi levéltárakról szóló beszámolókat H. LÖTZKE, G. ENDERS, H. WELSCH, G. SCHMID tollából. A Brandenburgi Tartományi Főlevóltár történetét F. BECK; a magdeburgi Sachsen-Anhalt-i Tartományi Főlevéltár történetét H. GBINGMUTH-DALLMER; a drezdai Szász Tartományi Főlevóltár történetét H. SCHLECHTE; a schwerini Mecklenburg! Tartományi Főlevéltár történetét H. CORDSHAGEN; a Thüringiai Tartományi Főlevéltárét H. EBERHARDT írásából ismerhetjük' meg. Valamennyi, a levéltárak elmúlt 10 évének történetéről írt ismertetés gazdag adatanyagra támaszkodik, és szemléletesen mutatja be az egyes levéltárak jelenlegi helyzetét és munkáját. A fentiekhez csatlakozik még K. HÖHNEL a Német Demokratikus Köztársaság városi levéltárainak és G. BÖRNERT az üzemi levéltáraknak utolsó 10 évéről írott áttekintése. Azokat a főbb eszmei-politikai szempontokat, melyek e két esztendőben az NDK levóltárügyét irányították, a vezércikkek segítenek megállapítani, melyek időnként az