Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - FOLYÓIRATSZEMLE - Padányi Gulyás Gyuláné: Archives, Bibliotheques et Musées de Begique, Tom. XXX–XXXI. (1959–1960) / 233–235. o.

234 Folyóiratszemle A két évfolyam cikkeit áttekintve, általánosságban jellemzőnek kell találnunk a Kongóra vonatkozó témák iránti érdeklődós megnövekedését. Erre mutat a nagyobb tanulmányok közül VAN GRIEKEN-TAVERNIERS tanulmánya (XXX/1. sz.): Belga Kongó rövid történetével, illetőleg Belga Kongó és Ruanda-Urundi minisztériuma levéltárával, az őrzési helyükről elhurcolt, sokáig kallódó, félszázadon át titkosan kezelt iratok sorsával, az eddigi leltározási munkákkal, s a különféle — egyénileg, majd kollektíven folyt — feltáró történeti munkálatokkal ismertet meg. Méltatja a Belga Királyi Főlevéltár vezetőinek azt az intézkedését, mely lehetővé tette, hogy a levéltár kongói vonatkozású iratainak mikrofilmjeit Belga Kongó és Ruanda-Urundi minisztériuma megszerezhesse, s a családi levéltárakban rejtőzködő, ugyancsak Belga Kongó történetére vonatkozó dokumentumok mikrof ilmezteteset is iparkodott biztosítani a minisztériumi levéltár számára. A XXX/2. kötetnek csaknem felét kitevő ,,Pecsóttani általános bibliográfia" szerkesztőjének TouRNEUR-Nicoi>ÉME-nek e tárgyú, 1933-ban megjelent bibliográfiája óta összeállított gyűjtését teszi közzé kiegészítésül, 21 tárgyi csoporton belül a megjelenés időrendjében felsorolt címadatokkal, s végül ABC-rendű szerzői névmutatóval (magyar munkát sajnos nem találunk benne). Ugyanez a kötet ad számot arról, a Bruxellesben 1959 júniusában megrendezett nemzetközi értekezletről, melynek tárgya a nagy kézirattárak történeti fejlődése volt. A középkori kéziratelemzésekkel, paleográfiai katalóguskószítéssel, anyagismertetéssel foglalkozó referátumok a magyar levéltárosok számára is tanulságosak és érdekesek. Jóllehet éppen nincsenek levéltári vonatkozásai, de forráskritikai szempontjai miatt igen figyelemreméltónak találjuk A. COSEMANS ,,A modern történeti dokumentáció. Az irodalmi alkotás mint történeti forrás" c, flamand nyelven megjelent fejtegetéseit. (XXX/1.) Szerző főleg a modern kor megelevenítésénél a kortársi irodalmi alkotások forrásértékét hangoztatja, például hozva fel Victor Hugo, Sue vagy Balzac regényeinek forrásértékét ä korabeli párizsi állapotok: társadalmi viszonyoknak, a legszegényebb rétegek helyzetének megismerése szempontából. T. LEFÉVRE a XVI. század végi spanyol uralom alatt alakult s a Habsburgok uralkodása alatt egészen • a XVIII. század végéig fennállt ,,állami és hadügyi titkárság" történetét és levéltárát ismerteti. E. BROUETTE a cambroni apátság 1152—1296 közötti, 53 oklevelet tartalmazó , chartulariumának eredeti példányára hívja fel a figyelmet: az eddigi szövegkiadások ugyanis mind ennek másolataiból készültek (XXXI/2). A XXX/1. szám „Vegyes cikkek" rovata is tartalmaz kongói vonatkozású cikkeket. T. HEYSE tollából részletes kritikai ismertetést olvashatunk VAN ZUYLEN „L'Echiquier eongolais ou le Secret du Roi" című, Kongó diplomáciai történetéhez fontos adatokat szolgáltató könyvéről (Bruxelles, 1959.). Napjainkban különösen érdekes e tudományos alaposságú bírálat zárósorait idéznünk: ,, ... a be nem avatottak előtt van Zuylen könyve fölfedi mindazt a rosszhiszeműséget, sőt szószegést, amely az egyes diplomáciai tárgyalásokat jellemezte, érdekek elkeseredett összeütközései ezek, ahol az erösebb joga. . . tűnik legcélravezetőbbnek . . . Remélnünk kell, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatás . . orvosolni tudja ezeket a minden becsületes lelkiismeretet fölkavaró visszaéléseket." Az egyesület félévi közgyűléseinek jegyzőkönyveit francia és flamand nyelven közli a folyóirat; bennünket a levéltári szakosztály ülése érdekel. — Itt ismét kongói kérdésekkel találkozunk: az 1959. áprilisi ülésen (amelyet az év első száma, a XXX/1. kötet ismertet) legfontosabb napirendi pontként felhívják a figyelmet Kongó történetének feldolgozására; a Gyarmati Tudományok Királyi Akadémiája egyrészt támogatja a segédletkészítések munkálatait, másrészt az eddig hozzáférhetetlen levéltári anyagokban való kutatást lehetővé teszi; Kongó történetének egyik központi alakjáról, II. Lipót királyról megemlékezvén, hangsúlyozzák a levéltárak vonatkozásában betöltött „alkotó s egyszersmind romboló" szerepót. Az 1959. őszén tartott ülés (XXX/2. sz) a Flandriai Tanács levéltári fondjának, az 1960. tavaszán rendezett levéltári szakosztályi ülés (XXXI/1. sz.) pedig egyéb belga levéltári fond oknak történetével és folyamatban levő rendezésével foglalkozik. — 1960. novemberében módszertanilag bennünket is közelebbről érintő témáról tartott előadást VERBEEMEN, a belga főlevéltár munkatársa, az 1800 előtti demográfia levéltári forrásairól szólva. Elsősorban az anyakönyveket ismertette, hangsúlyozva, hogy közülük a XVII. század halálozási anyakönyvei gyakran hiányosak (XXXI/2.). A „Krónika" rovat levéltári részében személyi és egyéb levéltári vonatkozású híreket találunk. Érdemes idézni a brüsszeli városi levéltár évi beszámolójának ismertetéséből: „Kiállítások rendezése és a brüsszeli kulturális élet minden megnyilatkozásában való részvétel révén a fővárosi levéltár valóságos műhelyévé lett a főváros múltjára vonatkozó ismeretek terjesztésének." (XXXI/2.) '