Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - IRODALOM - Nagy István: Mélanges offerts par ses confreres étrangers a Charles Braibant. Charles Braibant emlékkönyv. Bruxelles, 1959. / 201–203. o.

IRODALOM MÉLANGES OFFERTS PAR SES CONFRERES ÉTRANGERS A CHARLES BRAIBANT Bruxelles 1959. XX, 571 p. CHARLES BRAIBANT EMLÉKKÖNYV A „Braibant emlékkönyv" terve 1959-ben, a Lisszabon melletti Estorilban, a levéltárak V. nemzetközi kerekasztal-konferenciáján született meg abból az alkalomból, hogy Charles Braibant, Franciaország levéltárainak főigazgatója, bejelentette közeli nyugalomba vonulását. A konferencia résztvevői egyhangúan és nagy lelkesedéssel fogadták el azt a javaslatot, hogy a különféle nemzetek levéltárosai emlékkönyv felajánlásával fejezzék ki elismerésüket és köszönetüket azokért a nagy érdemekért, amelyeket Ch. Braibant a különféle nemzetek levéltárosai és levéltárai közötti nemzetközi kapcsolatok kiépítése és a levéltárosok nemzetközi együttműködésének megvalósítása terén szerzett. Az emlékkönyv a konferencia által megválasztott szűkebb bizottság (tagjai: Ét. Sabbe, a belga királyság főlevéltárosa, H. Altmann, a lengyel levéltárak főigazgatója ós L. Sandri, a római központi állami levéltár főfelügyelője) szerkesztésében jelent meg. Charles Braibant — amint erről az Ét. Sabbe tollából való előszó is meleg szavakkal emlékezik meg —- már régóta azok közé az európai értelmiségiek közé tartozik, akik az emberi együttműködés lehetőségeinek növelésében, az emberiség békéjének szolgálatában látják életük egyik feladatát. Ch. Braibant folyton arra törekedett, hogy tárgyilagosan, az igazságot szem előtt tartva szemlélje hazájának, Franciaországnak kapcsolatait más országokkal. Ezeket a célkitűzéseket igyekezett megvalósítani saját szakmájának területén s külföldi kollégáival való kapcsolataiba» is. Amikor 1948-ban a Levéltárak . Nemzetközi Tanácsa Párizsban megalakult, Ch.- Braibant, akkor már mint a francia levéltárak főigazgatója, nagy aktivitással kapcsolódott be az új szervezet munkájába. Az ő nevéhez fűződik a kerekasztal-konferenciák megteremtése, a nemzetközi levéltári folyóiratnak, az Archívumnak a megindítása s azonkívül 1951-ben Párizsban az ún. ,,Stage technique international d'archivés"-nak, a levéltárosok nemzetközi gyakorlati tanfolyamának a megszervezése. Mint a francia levéltárak vezetője példamutató munkát végzett a francia levéltárügy továbbfejlesztése terén, s szüntelenül azért harcolt, hogy a levéltárosi hivatás megkapja méltó társadalmi és tudományos elismerését. Az emlékkönyv ötvennégy szerző különféle munkáit tartalmazza, bár tanulmányokat csak az egyes nemzetek levéltárügyónek vezetőitől és a párizsi „Stage technique international d'archives" volt hallgatóitól közöltek. A kötet tartalma igen gazdag; angol, spanyol, olasz, portugál, svájci, holland, .belga, luxemburgi, német, osztrák, jugoszláv, svéd, dán, finn, szovjet, cseh, magyar, román, indiai, kanadai levéltárosoknak a levéltárak tevékenységét, jelenlegi problémáit érintő rövidebb-hosszabb értekezései találhatók meg benne. A kötet így — amint a bevezető is megállapítja — fontos határkövet jelent a levéltártudomány fejlődésében, összesítője azoknak az eredményeknek, amelyek épp a Ch. Braibant által kezdeményezett és szorgalmazott nemzetközi levéltári kapcsolatok során megszülettek, szimbóluma annak, hogy a különféle nemzetközi összejöveteleken folytatott eszmecserék igen hasznosnak voltak, s hogy a földrajzi vagy világnézeti szempontból egymástól távol eső nemzetek levéltárosai saját szakmájuk szolgálatában, égető problémáik megoldásában mennyire együtt tudnak működni egymással. A kötetben megjelent ötvennégy tanulmány mindegyikéről e rövid ismertetésben nem adhatunk számot. Röviden csak azokról emlékezünk meg, amelyek általános, minden ország levóltárügyót érintő kérdéseket taglalnak, vagy amelyek egyes országokon belül a levéltárügy modern, korszerű fejlődését mutatják be. így mindjárt általános érdeklődésre tarthat igényt a kötet sorrendben első tanulmánya, amelyet I. Andersson, a svéd országos levéltár igazgatója, a svéd selejtezés problémáiról írt (Le probléme du triage dans les archives de l'administration suédoise). A tanulmány végeredményben arra