Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - FORRÁSKÖZLÉS - Karsai Elek: Iratok a Gömbös-Hitler találkozó (1933. június 17–18.) történetéhez / 147–199. o.

Iratok a Gömbös—Hitler találkozó (1933. június 17—18.) történetéhez 195 29. Berlin, 1933. július 41 a) Masirevich berlini követ Kánya külügyminiszterhez intézett magánlevele, melybén beszámol a Cerutti, berlini olasz követtel a Gömbös—Hitler találkozó ügyében folytatott megbeszéléséről. Szám jel jelentés. Berlin, 1933. július 4. Titkos ! Chiffre-osztály vezetője által személyesen fejtendő meg! [ Követ magánlevele Miniszter Űr Ö Nagymóltóságának. Mélyen tisztelt Barátom! , ' Hory követ útján már bizonyára részletesen informálva vagytok; hogy mit szólt Mussolini Gömbös berlini utazásához. Mindazonáltal nem akarom elmulasztani annak a bejelentésót, hogy mit hallottam erről Ceruttitól, aki e napokban ide visszatért Rómából. Cerutti azt mondotta nekem, hogy a miniszterelnök itteni látogatása Rómában igen kellemetlenül érintett. Mussolini nagyon elkedvetlenedett affölött, hogy őt nem értesítettük előzetesen utazásról és másrészről nagy hibának és veszélyesnek minősítette külpolitikát csinálni az arra hivatott hivatalos szerveken kívül. Mussolini Ceruttival szemben saját példájára hivatkozott azt mondván, hogy a külpolitika túlságosan kényes ós szent dolog (:e una cosa sacra:), semhogy ahhoz hivatott szerveken kívül pártembereknek megengedett volna a hozzányulás. Nem tudom, vájjon a Duce-nak ezen múltra való hivatkozása helytálló-e (:póldául Corfu-i kaland:),

26 faktum azonban az — legalább amennyire Cerutti szavaibál látom, hogy Rómában erősen orrolnak. Ha hozzávesszük még azt, hogy ugyancsak Ceruttival folytatott beszélgetésemből nyert benyomásom szerint Rómában Németország ellen,is erős elkedvetlenedés mutatkozik Hitler merevsége miatt az osztrák és zsidó kérdésben, mely Németország ellen felbőszíti egész világot, nem zárkózom el azon aggodalom elől, hogy ezen olasz kettős elkedvetlenedés reánk nézve netalán kedvezőtlen következményekkel járhat a tervbe vett Mussolini—Daladier entrevue alkalmával. : Magam részéről 284/pol. rs. számú rendelet értelmében

0 Gömbös látogatásának előnyös gazdasági hatásait ós a kisentente által Berlinben, az Anschluss kérdés körül nemcsak Németország hanem Olaszország ellen kifejtett intrikák ellensúlyozását emeltem ki olasz nagykövettel szemben. Hálás volnék, ha egy wink-et adhatnál nekem, hogy jelenleg hogy állunk Olaszországgal? Masirevich s. k. Dechiffre: 1933. VII 6. 20 ó Edl Gépeit másolat. — OL. Küm. res. pol. 1933—21—311. a Lásd a 24/b sz. iratot. 26 A „korfui kaland" 1923-ban zajlott le. 1923. augusztus 27-én az albán határ közelében, görög területen meggyilkolták az albán határ megállapítására kiküldött nemzetközi bizottság olasz tagjait. Olaszország ultimátumot intézett emiatt Görögországhoz, majd augusztus 31-ón olasz csapatok megszállották Korfu szigetét. Az ügy a Népszövetség elé került, mely hosszas tárgyalások után úgy döntött, hogy Görögország kórjen bocsánatot a Nagykövetek Konferenciájától — ez a szerv küldte ki a fentemlített bizottságot —, fizessen 50 millió líra kártérítést a meggyilkoltak családtagjainak, Olaszország viszont ürítse ki Korfut. Olaszországnak 288 millió lírájába került ez a katonai kaland. (Mine— Patyomkin—Kolcsanovszkij : Az újkori diplomácia története. 1919—1939. Budapest 1950. o. 278.) 13*