Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - FORRÁSKÖZLÉS - Karsai Elek: Iratok a Gömbös-Hitler találkozó (1933. június 17–18.) történetéhez / 147–199. o.

Iratok a Gömbös—Hitler találkozó (1933 június 17—18.) történetéhez • 185 lát, abban a reményben, hogy Starhemberg, Dolfuss ós a nácik a szociáldemokrácia nélkül olyan kormányzó többséget kapnak, amely biztosítja a világnézeti közösséget ós a politikai megbízhatóságot. Colonnával szemben már említettem, hogy itt az eljárás az volna, hogy Hitlerrel megértessük ós Dolfussal is, hogy egy óv multán írja ki a választásokat Dolfuss, mert ezen idő alatt Dolfuss vagy tud magának döntő többséget szerezni, vagy tényleg áll azok felfogásának helyessége, hogy a nép máris elfordult az eddigi színtelen, középutas keresztényszocialista pártoktól. Tekintettel arra, hogy Hitler még akkor is, ha náci többség volna Ausztriában, nem akarja az Anschlusst, — nézetem szerint Hitler a többséget úgysem kapja meg, — így módunkban lesz az önálló Ausztria gondolatát, amely Olaszországnak ós Magyarországnak is a célja ós megkönnyíti az európai helyzet további kifejlődését is, továbbra is képviselni. Lehetetlennek minősítem ón is azt, hogy az osztrák kancellár hol Németországban, hol Olaszországban érdeklődik anyagi támogatás után ós ennek tudatában azután Parisban kopogtat. Fel kell ismernie Ausztriának is, hogy csak az olasz—német—magyar gondolatkörben tudja érdékeit képviselni. Hory követ jelentse Mussolini Ő Excellenciájának, hogy az osztrák kancellárral a berlini út tisztázódott ós differenciák ebben a tekintetben nem merülnek fel "annál kevésbé, mert a magyar kormány a Londonban ós Parisban távollevő kancellárt idejekorán értesítette. 1933 VI/24 Gö[mbös] Eredeti, iy, oldalas tisztázat, Gömbös kékceruzás kézjelével. — OL. Küm. res. pol. 1933—21— 303 (284) a) Lásd a következő iratot b) Eredetileg: ,,ö" c) Eredetileg: „mezőgazdaságilag" d) E két szó — „vagy kisentente" — utólag betoldva, (b, c, d: Gömbös kékceruzás javításai.) ' (24) \ 1933. június. a—1. Az a) alatt közölt irat 1. sz. mellékléte: Gömbös számára készített kérdés-tervezet. Fragen : 1. Ist der Führer einverstanden damit, dass die verschiedenen Weltkonferenzen zu einem positiven Erfolg fahren, da sie mehr einer Formalität entsprechen und dass notwendig ist in kleineren, aber doch übergreifenden Konceptionen zu arbeiten ? Diese Konception muss sich auf Grund historischer, wirtschaftlicher und wehrpolitischer Erwägungen ergeben. 2. Ist der Führer einverstanden damit, dass sich diese Konception natürlicherweise aus Deutschland, Italien, Österreich und Ungarn erstreckt ? 3. Wie sieht der Führer die zu steckenden politischen Ziele für die erwähnten 4 Staaten ausserhalb ihrer Grenzen, bezüglich gemeinsamer Aufgaben und was sind die speziellen politische Probleme der einzelnen Staaten, wo sind die Grenzen der InteressenSphären zwischen den einzelnen Staaten, was ist die Aufgabe Österreichs innerhalb der erwähnten Konception? 4. Was ist die Ansicht des Führers über Friedensverträge, glaubt er an friedliche Lösung im Wege der Konferenzen oder des „Vierer Paktes", wenn ja, was ist der nächste Weg, wenn nein, welches sind die Mittel, die Ziele, und die Aufgaben? 5. Da ich an keine wesentliche Lösung auf friedlichen Wege glaube, was sind die wehrpolitisehen Entschlüsse Deutschlands, und was wären die Aufgaben ähnlicher Natur Italiens, Österreichs und Ungarns ? Wäre nicht die Cooperation der vier Generalstäbe schon jetzt notwendig in Bezug auf Operationen, Organisation, Mobilisation, Kriegindustrie, Verkehrspolitik, Bewaffnungspolitik etc.? 6. Da die Grundlage des Gedeihens aller Staaten vor allem wirtschaftlicher und moralischer Natur sind, ist der Führer einverstanden mit der Ausdehnung des Selbstversorger-Systems auf die breite Basis der Aussen-Grenzen der vier Staaten durch weitestgehende Preferenzen, daher durch weitestgehende gegenseitig sich ergänzende Wirtschaftsbeziehungen, d. h. durch Annulierung der Autarchie^innerhalb der vier Staaten und Statuierung der Autarchie ausserhalb der vier Staaten? Die Notwendigkeit hiezu ergibt sich bei Erwägungen historischer, wirtschaftspolitischer und hauptsächlich wehr-