Levéltári Közlemények, 32. (1961)
Levéltári Közlemények, 32. (1961) - FORRÁSKÖZLÉS - Karsai Elek: Iratok a Gömbös-Hitler találkozó (1933. június 17–18.) történetéhez / 147–199. o.
154 Karsai Elek E forrásközlés igyekszik elkerülni a közlés módjánál tapasztalható két végletet: sem azt nem követi, mely csak a szöveget közli — egyes esetekben semmi, máshol minimális tárgyi jegyzettel —, az irat külső formájára, jegyeire vonatkozó tudnivalók pedig szinte teljesen hiányoznak (ezt a módszert követik a nagy külügyi forráspublikációk általában); sem azt a módszert nem veszi át, mely általában mellőzi a tartalmi-kritikai jegyzeteket, viszont a közölt iratokról tökéletes formai leírást ad, mely a papír minőségétől, az írógépszalag színétől, az összes létező javításig mindent feltüntet. Forrásközlésünknél arra törekszünk, hogy a közlésre kerülő iratokat megfelelő mértékben ellássuk formális- és tartalmi-kritikai jegyzetekkel, anélkül, hogy túlzásokba esnénk. Kiválogatjuk, igyekszünk elhatárolni a lényegest a kevésbé lényegestől azért, hogy az iratok megértésót, felhasználását elősegítsük. Szeretnők bebizonyítani, hogy tartalmi-kritikai jegyzetek mellett szükség van formális-kritikai jegyzetekre. — Azt, hogy egyrészt az iratokon található jelzések, kézjelek, javítások, megjegyzések feltüntetése nem fölösleges archeográfiai spekuláció szülötte, hanem döntő fontosságú abból a szempontból, hogy az irat forráskritikáját megnyugtató módon és mértékben el tudjuk végezni, másrészt azt, hogy bizonyos tartalmi-kritikai jegyzetek feltótlenül szükségesek ahhoz, hogy az irat helyét, jelentőségét kellőképpen meghatározhassuk. A szöveget magát általában a mai helyesírásnak megfelelően adjuk, csupán esetenként egyes jellegzetes eltéréseket tartva meg. A szöveggel kapcsolatos formai megjegyzéseket, egyes kisebb fordításokat az abc iratonként újrakezdődő betűivel jelzett jegyzetekben, közvetlenül az illető irat szövege után — a tárgyi megjegyzéseket folyamatosan sorszámozott lábjegyzetekben —• közöljük. Az angol diplomáciai forráskiadványból átvett, ott angol nyelvre fordítva közzétett német külügyminisztóriumi iratokat magyar fordításban is közöljük, az angol szöveghez fűzött magyarázó lábjegyzetekből azonban csak a számunkra is jelentőséggel bírókat és csak á fordításban vesszük át. A fontosabb rövidített szövegeket, szóösszevonásokat []-ban oldjuk fel. Az iratok címében a dátum előtt az irat keltének helyét csak akkor tüntettük fel, ha az irat nem Budapesten adatott ki. Az iratok lelőhelyének megjelölésére alkalmazott fontosabb rövidítések a következők: OL == Országos Levéltár; Küm = Külügyminisztérium iratai; pdl == Politikai Osztály iratai; res. pol = Politikai Osztály reservált iratai; MTI == Magyar Távirati Iroda, Híranyag. A forrásközlésben előforduló személy'ek Apor Gábor báró, I. oszt. köv. tan. címmel és jelleggel felruházott II. oszt. köv. tan., "a a Külügyminisztérium Politikai Osztályának vezetője. Bajcsy-Zsilinszky Endre ellenzéki politikus, a Nemzeti Radikális Párt megalapítója és vezetője. Benes Eduard, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere. Bleyer Jakab, a budapesti egyetem német nyelv és irodalmi tanszék professzora, 1919 — 20-ban nemzeti kisebbségi miniszter, a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület ügyvezető alelnöke. Cerutti, Vittorio, az Olasz Királyság berlini követe. Colonna, DonAscanio, herceg, 1932. október 6-tól 1936. december 21-ig az Olasz Királyság budapesti követe. Daitz, Werner az NSDAP (Nationalsocialistische Deutsche Arbeiter Partei) Külkereskedelmi Osztályának vezetője. Darányi Kálmán, 1928 —1935-ben miniszterelnökségi politikai államtitkár. Dollfuss, Engelbert, Ausztria szövetségi kancellárja, akit az 1934. július 25-i puccs alkalmával az osztrák nácik meggyilkoltak., Ducit, Javán, 1932. február 25-től a Jugoszláv Királyság budapesti követe.