Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Nagy Lajos: A Budapesti Nemzeti Bizottság működésének történetéhez : 1945. január 21.-április 11. / 129–146. o.

142 Nagy Lajop tését, és hogy „amennyit a bizottságok a nemzet ügyviteléből ésszerűen vállalni hajlandók, azt rájuk kell bízni, illetve az ő feladatuk, hogy erre vonatkozólag határozatokat hozzanak". Kérték, hogy a kerületi nemzeti bizottságok február 20-án ezt a VIII. kerületi elöljáróság tanácstermében tárgyalják meg. A XIII. kerületi nemzeti bizottság teljes mértékben támogatta ebben a. kérdésben a VIII. kerületieket,

63 de hogy megvalósult-e a február 20-i tanácskozás, arról nem maradt fenn adat. A kerületi nemzeti bizottságok álláspontja mindenesetre az ötös bizottság, illetve a titkárság tudomására jutott, s ennek következménye az, hogy február 21-én értesítették a kerületi nemzeti bizottságokat, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság elhatározta a kerületi nemzeti bizottságokkal való kapcsolatának szabályozását és kimélyítését. A Budapesti Nemzeti Bizottság feladata a jövőben, ,,miután ideiglenes tevékenységét (a helyi közigazgatás szervi gyakorlása, országos közigazgatási, sőt kormányzati tevékenység) befejezte" az lesz, hogy a helyi önkormányzati és közigazgatási szerveket politikailag demokratikus szellemben újjáalakítsa. Tudomására hozták a kerületi nemzeti bizottságoknak, hogy a Budapesti Nemzeti „Bizottság felügyeleti és rendelkezési hatáskörébe tartoznak. A kerületi ügyekben hozhatnak önálló határozatokat, de ezeket megerősítés végett a Budapesti Nemzeti Bizottság főtitkárságához nyújtsák be. Felszólították őket, hogy küldjenek jelentést tagjaikról, vezetőikről, személyzetükről, addigi határozataikról és végzett munkájukról. Nevezzenek ki összekötő titkárokat a Budapesti Nemzeti Bizottsághoz, akik a plénum vagy az ötös bizottság elé terjesztendő indítványokat a főtitkársággal közlik. A kerületi nemzeti bizottságok tagjait időnként értekezletre hívták össze, és ettől kezdve ügyeikkel a főtitkárság kebelén belül létesített közigazgatási ügyosztály foglalkozott.

64 A pesti kerületi nemzeti bizottságokkal való viszonyát tehát a főtitkárság ily módon tisztázta. Buda felszabadulása után közvetlenül azonban (február 15-én) a XI. kerületben elhatározták a Budapesti Nemzeti Bizottság (ahogy x)k nevezték: a pesti nemzeti bizottság) mintájára a Budai Nemzeti Bizottság megalakítását. Tagjainak száma ugyanannyi volt (40), mint a pestié, ötös bizottságot is kijelöltek, kinevezték Buda helyettes polgármesterét, a rendőrség budai kapitányát, megszervezték a Budai Nemzeti Bizottság főtitkárságát. A Budai Nemzeti Bizottság megalakulásáról értesítette a „Pesti" Nemzeti Bizottságot is ,

65 A Budapesti Nemzeti Bizottság addig, amíg az összeköttetés csaknem lehetetlen vagy igen nehéz volt a két városrész között, elfogadta a budai ötös bizottság megalakulását azzal az indokolással, hogy a kerületi nemzeti bizottságoknak ne kelljen külön-külön átjárniuk Pestre.

66 Március 2-án megbízta a IX. kerületi nemzeti bizottság titkárát, hogy a budai kerületi nemzeti bizottságok tájékoztatásának és az összeköttetés biztosításának hatályosabbá tétele céljából a többi kerületek titkárságaival az összeköttetést felvegye, azt a „központ" felé tartsa, a kerületi nemzeti bizottságokkal a központi határo63 Főv. Lt. — XIII. ker. NB iratai 010/1945. ikt. sz. 64 Főv. Lt. — vm. ker. NB iratai 1945. február 21. — XIII. ker. NB iratai 1945. február 28. Meghívó a március 3-i kerületközi ülepre. — BNB vegyes iratok, dátum nélkül (de március második feléből): Közigazgatási Ügyosztály jelentése a kerületi nemzeti bizottságoknak az elöljáróságok tisztviselői státusával kapcsolatos beadványairól. 65 Főv. Lt. — BNB iratok 1945. február 15. 06 Szabadság 1945. február 28.