Levéltári Közlemények, 32. (1961)
Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Degré Alajos: Úriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII–XIX. században / 101–128. o.
124 Degré Alajos ben mindig a gazda javára döntött, és a cseléd által gazdája kárára elkövetett lopást más lopásoknál súlyosabban büntették, az alkalmazotti viszonyt súlyosító körülményként mérlegelték. 258 Ha a földesúr felelősségét, pl. az árva vagyonának kezeléséért, megállapították is, a követelés érvényesítését a vagyonkezelő uradalmi tisztek elleni végrehajtási kísérletek útján a végtelenségig elodázták. 259 Legjellemzőbb azonban erre az a bűnügy, amikor egy községi bakter a szalmatetejű házak között tilalom ellenére pipázó kocsissal összeverekedett. A kocsist megbüntették ugyan a tűzveszélyes pipázásért és a bakter megtaszigálásáért, de a baktert is, mert az ,,tiszteletlenség vétkét követte el, hogy nem tekintvén főtisztjének hitvesét, az azt hordozó kocsissal pörölni, lármát indítani és a kocsis bosszankodására okot adni merészelt". 260 Az úriszók szerint tehát a földesúr iránti tisztelet ki kell terjedjen még a tiszttartóné kocsisára is. Ugyané gondolkozásból fakadt a Daróczyak paksi úriszékének' az az eljárása, mellyel a paksiak úrbéri panaszát elutasítva, a paksi bírót és esküdteket a panaszért, mint hivatali kötelességük ellen vétkezőket fejenként 24 botütéssel sújtotta. Ezt a büntetést a sedria is jogellenesnek volt kénytelen minősíteni, és a büntetést hatályon kívül helyezte. 261 Legjellemzőbb volt azonban a teljes jogtudatlanság, amellyel az úriszék ítélkezett. Batthyány Kázmér mozsgói úriszóke aránylag emberi magatartást tanúsított (a vizsgált egész időben mindössze egy halálos ítéletet hozott, szándékos gyújtogatásért), 262 de jogszabályokra akkor sem hivatkozott, amikor a megyei gyakorlatban már ügyészek és védők egyaránt szerették előadásaikat jogszabályokra hivatkozással erősíteni. Jogtudatlanságára jellemző, hogy Kovács János pusztaszentmiklósi kanászt szándékos emberölésért két évi börtönre ítélte, holott a részletesen megállapított és gondosan mérlegelt tényállásból világos volt, hogy az áldozat támadta meg fejszével Kovácsot, és Kovács védekezés közben ütött vissza támadójára kanászbotjával úgy, hogy az meghalt. 263 Az ítélet alaposan mérlegelte az ölési szándékot, de fel sem vetette a jogos védelem kérdését, holott ha a bírák legalább a nemesi jog bibliáját, Werbőczy könyvét jól ismerik, 264 vádlottat fel kellett volna menteniük. Igaz, hogy akadt úriszék, amely más esetben, alapos indokolással megállapította a jogos védelmet, és a vádlottat felmentette. 265 Viszont a fentebb említetthez hasonlóan botrányos Ítéletet hozott a megyei törvényszék is, amikor — bár megállapította, hogy a vádlott tettét jogos védelemben követte el — őt mégis két évi rabsággal büntette. 266 VI. A büntetési rendszer átalakulása. A tárgyalt korban az úriszék fejlődését a pallos jogú és egyéb úriszékek éles megkülönböztetése, a pallosjog nélküli nagyobb uradalmakban a rendszeres úriszéki bíráskodás kialakulása, a vármegye és főleg a helytartótanács 258 Mozsgó 1347 : 13, Apponyifasc. 1. n. 3 (1785. 10. sz. per). 259 Mozsgó 1837 : 6, 1839 : 38. (ugyanazon ügy). 260 Mozsgó 1827 : 8. 261 Tlt. proc. civ. 371. (1799). 262 Mozsgó 1847 : 2. 263 Mozsgó 1847 : 1. / 2 «*Tr. Hl. 21. § 1 — 3, in. 22. § 1. 266 Pécsvárad 770, 671. sz. (1811, 1846.) 266 Bit. sedria jkv. 1815 : 43. \
