Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Degré Alajos: Úriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII–XIX. században / 101–128. o.

104 Degré Alajos biztosították működését néhány új szabállyal még akkor is, amikor a gazdasági és társadalmi fejlődés annak eltörlését követelte.

18 Csak a polgári forradalom számolta fel,

19 de megszüntetése akkor sem ment mindenütt simán. A béllyei főhercegi uradalom börtönébe még 1848 április 29-én is kísértek be rabot, és azt hozzátartozói május 10-én is a régi módszerrel, kezességvállalással próbálták kiszabadítani.

20 A jobbágyoknak minden más hatósággal szemben kizárólag a földesúrtól függését volt hivatva biztosítani az is, ha a földesúr jobbágyainak ügyében más hatóságokhál fellépett. A pécsi püspök és a pécsi káptalan a XVIII. sz. elején még nádori beavatkozást tud kieszközölni az úriszék ítéletének végrehajtását akadályozó megyével szemben.

21 Festetics József tábornok, tolnai földesúr pedig a helytartótanács hathatós közreműködésével meg tudja akadályozni, hogy Tolna megye eljárjon az uradalmi provizor Simonyi Mihály ellen káromkodás és apostasiára rábírás miatt indított perben. Azon a címen, hogy a megye eljárása sérti az ő pallosjogát, eléri, hogy a megye a pert felfüggessze, és a büntetést az úriszéknek engedje át. Hogy az úriszék hogyan járt el, nem tudjuk, de Simonyi még provizori állását is megtartotta.

22 Az úriszék e kivételezett jogállása azonban mind több csorbulást szenvedett. A feudális abszolutizmus nem tűrhette, hogy a nagy uradalmak államot alkossanak az államban. Minthogy pedig az árutermelésre rátérő nagybirtokosoknak is — a piaci értékesítés szempontjából — érdekük volt a közrend és közbiztonság fenntartása, nekik is támogatniuk kellett a központi hatalom erősödését. Közreműködésükkel szervezték át a központi bíróságokat, ahol az ítélkezést 1723 után, ha hibásan és akadozva is, de a korábbinál már sokkal folyamatosabban gyakorolták.

23 Részben a helytartótanács irányítása következtében, a megyék is erélyesebben léptek fel. Régebbi törvényeink és statútumaink azt a panaszt, hogy a földesurak nem járnak el a gonosztevőkkel szemben,

24 az így mulasztó földesúr megbüntetésével, megyei törvényszékre (sedriára) idézéssel próbálták orvosolni,

25 vagy a megye által elrendelt úriszék megtartását szoros — két hónapos — határidőkhöz próbálták kötni.

26 Ez azonban nem sikerülhetett, mert még a nagy uradalmak, s még a XIX. században is átlag évente csak egyszer tartottak úriszéket, de néha még ritkábban.

27 A XVIII. század elejétől fogva 18 1836 : 9. és 10. te. 19 1848 : 9. te. 4 §. 1848 : 11. te. 1—3. §. Jellemző, hogy az erdélyi 1848 :1. te. 3. J-a a bírói szervezetet nem változtatja meg, és nem említi kifejezetten az úriszékek megszüntetését, noha e törvény már a törvény előtti egyenlőséget elismeri. 20 Bit. Acta sedis dominalis Bellve. Czövek István bűnügye 1848-ban. 21 Bit. törvényszéki perek. II. 1726 : 47. 23

Tlt. Causae criminales 279.; — Közgy. jkv. 1757 — 1761. 203—4, 298, 312. p. — Közgy. iratok 50 : 2045, 11 : 242. (1755, 1756). 23 Bónis György ; Bírósági szervezetünk megújítása m. Károly korában. Bp. 1935. 165. 1. 24 Corp. Stat. I. 353. 1. (Torna vm. 1716), m. 57.1. (Szabolcs vm. 1628), 288—289. 1. (Bihar vm. 1721), IV/1. 161, 327.1. (Trencsén vm. 162«, Bars vm. 1658). Szegedül. 12. 8 2 25 1659 : 15. te. 1 — 2 §, 1655 : 38, 1662 : 33. te., Corp. Stat, IV/1. 116, 315 — 6. 1. (1609, 1655), V/l. 250. 1. (Mosón vm. 1698), Kitonich, Centuria dubietatum. Thesis 95. 26 Szegedy Hl. 26. § 3—5., Corp. Stat. IV/1. 294, 371. 1 (Trencsén vm. 1650, Bars vm. 1671.) V/l. 457." 1. (Baranya vm. 1728). Ilyen felhívást még a XIX. században is eszközöltek: Mozsgó 1836 : 12. 27 Pl. Mozsgón a folyamatosan vezetett jegyzőkönyvből kitűnően 1825 decemberé-