Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Kanyar József: Földosztó szervek és működésük Somogy megyében / 37–70. o.

Földosztó szervek és működésük Somogy megyében 61 Alig alakult meg a Megyei Földbirtokrendező Tanács, amikor — működése második napján —

78 azzal kopogtatott ajtaján Virág Ferenc pécsi megyéspüspök, hogy egyházi célokra, a kegyúri terhek fedezésére földingatlanokat igényeljen, kérve a Tanácsot arra, hogy a földosztásra későbben elkészítendő tervezetét messzemenően vegye figyelembe. Még ugyanezen a napon Kis György dr., a veszprémi egyházmegye püspöki biztosa is jelentkezett a Tanácsnál, és felsorolta azokat a kegyúri plébániákat, amelyeknek a részére földingatlanokat óhajtott biztosítani.

79 Lényegében ugyanilyen természetű kéréssel kereste fel a Tanácsot Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát is, hogy utasítást eszközöljön ki a községi .földigénylő bizottságok részére, hogy a célvagyonok sorsa felett illetékes háromtagú tárcaközi bizottság döntéséig ne osszák fel a Szent Benedek rend főapátságának-és apátságainak a földbirtokait.

80 A Tanács — máj. 14-i válaszában — fölöslegesnek tartotta a íöldigénylő bizottságok utasítását, miután azok ismerték az alaprendeletet és a végrehajtási utasításokat. Majd Mindszenty József veszprémi püspök kereste fel a Tanácsot, hogy a kegyúri terhek biztosítása érdekében megfelelő ingatlanokat kérjen: Csákány, Geszti, Kadarkút, Kaposszentbenedek, Kutas, Osztopán és Toponár plébániái számára. A veszprémi püspök kérését a Tanács intézetlenül irattárba helyezte.

81 Még nagyobb ostromnak volt kitéve a Tanács a földbirtokosok mentesítési kérelmeivel kapcsolatban. Százával érkeztek a mentesítési és fellebbezési kérelmek a Tanácshoz,

82 amelyekben a legkülönfélébb jogcímeket sorakoztatták fel a tulajdonosok birtokaik védelmére. Olyan is akadt köztük, mint Welsersheimb Zénó gróf, aki tabi és bábonymegyeri birtokaira osztrák tulajdonosi minőségét sietett igazolni.

83 A Tanács döntését igen sokszor megkönnyítették a községi földigénylő bizottságok, amelyek határozottan elutasították a volt tulajdonosok mentesítési és mintagazdaságra vonatkozó kérelmeit. Az ádándi földigénylő bizottság Satzger Géza 500 kh-jának mentesítését a törvényes bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt azzal az indoklással utasította el, hogy a „magyar kultúrát soha nem pártolta s idegen célokért küzdött s idegen elveket vallott". „Bizonyíték az is — hangzott tovább a bátor állásfoglalás — hogy a feldúlt kastélyban egyetlenegy magyar könyvet nem találtunk. A magyar földből kipréselt jövedelemből idegen kultúrát támogatott."

84 Satzger Pál 700 kh-as mentesítését pedig azért utasította el a Földigénylő Bizottság, mert 1944 decemberében „lázadást szított a községben" és nyilas politikai tevékenységet folytatott. „Az elutasítást, a birtok elkobzását azon az alapon is meg kellett tenni — hangzott a nép forradalmi hangja — mert már az előbbeni kormányoknak is el kellett volna rendelni a birtok elkobzását, mivel a leszármazott elődei a birtokot nem a magyar nemzetnek tett szolgálat jutalmazásaképpen, hanem a császári pátens alapján nemzet78 Megyei földhivatali iratok, 13/1945. ápr. 3. 79 A megyében 72 kegyúri plébánia volt, ebből 65 tartozott a veszprémi, 7 pedig a pécsi egyházmegyéhez. Megyei földhivatali iratok, 58/1945. 80 Megyei földhivatali iratok, 839/1945. 81 Megyei földhivatali iratok, 1123/1945. máj. 23. 82 Csak ápr. 9 és 20 közötti időszakban 49 kérelem érkezett. 83 Megyei földhivatali iratok, 1176/1945. 84 Az indoklás azt is szóvátette, hogy Satzger Géza „most is ismeretlen helyen bujkál", miért nincs bátorsága személyesen megjelenni a bizottság előtt és miért éppen most óhajt mintagazdaságot alapítani, miért nem csinálta meg azt eddig? Megyei földhivatali iratok, 1240/1945.