Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Sárközi Zoltán: Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után / 87–120. o.

92 Sárközi Zoltán Az ostrom alatt a budapesti ipari üzemek nagy része tönkrement. Alig volt 100 üzem, amely csak kisebb károkat szenvedett, 200 olyan állapotban volt, hogy kapuit ideiglenesen be kellett zárni. A pusztítások az erőgépek teljesítő képességében mintegy 70%-os csökkenést idéztek elő. A fővárosban felgyülemlett rom és szemét, a temetetlen vagy csak ideiglenesen elföldelt hullák a különböző járványok veszélyével fenyegették az élelem, víz és egyéb szolgáltatások nélkül maradt lakosságot, mely az éhínség előtt állt.

16 Ebből a reménytelen helyzetből az egyetlen kivezető út az élet feltételeinek megteremtése: a termelés megindítása volt. Ez vált a fiatal, demokratikus Magyarország egyik legfontosabb politikai kérdésévé. A budapesti munkásság a vidékieknél sokszorta nehezebb körülmények közt volt kénytelen az újjáépítés nagy munkájához hozzákezdeni. Ennek ellenére azt látjuk, hogy a helytállás és az áldozatkész küzdelem legszebb példái éppen itt születtek meg. Az üzemek, gyárak benépesítése a munkáskerületek felszabadítása után azonnal megkezdődött, s az üzemi bizottságok megalakítása is az eddig felsorolt példákhoz hasonlóan öntevékeny módon, a munkásegység jegyében indult meg.

17 A termelőmunka megindításához itt is támogatást adott a szovjet hadsereg. Később is élelemmel és nyersanyaggal sietett annak a népnek a segítségére, amelynek katonái röviddel azelőtt még szemben álltak vele a fronton.

18 A Soroksári út 44. sz. alatt lévő Schmidt és Császár Gőzmalmot január 13-án érték el a szovjet csapatok. Az első értesítésre teljes létszámmal megjelentek a telepen a munkások. Azonnal megválasztották az üzemi bizottságot (Budapesten elsőnek), és rövid pár nap alatt előkészítették a malmot az „indulásra."Éjjel-nappal fáradhatatlanul dolgoztak azon, hogy a belövésektől msgrongálódott épületrészeket helyreállítsák, a gépeket megtisztítsák, így biztosították maguknak a szovjet katonai parancsnokság bizalmát és jóindulatát. A malom később is a munkások vezetésével dolgozott, a saját soraikból kiválasztott üzemigazgatóval. A Vörös Hadsereg 27 éves fennállása alkalmával, február 23-án a munkásság részvételével rendezett vacsorán a szovjet katonai parancsnok mindannyiokat elismerésben és dicséretben részesítette.

19 A Vörös Hadsereg bevonulása után a Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Bt. munkásai is azonnal munkához láttak. A munkások közül 3000 már a felszabadulás másnapján bent volt a gyárban. A gépeket több mint 100 vagonnal hozták vissza a pályaudvarokról és a raktárakból.

lla Január 18-án megalakult az üzemi bizottság Drahos Lijos elnökletével, hogy kezébe vegye az ország legnagyobb nehézipari vállalatának irányítását. Első feladatául a gyári termelés m3gindításít s ezzel a Vörös Hids3reg támogatását tűzte ki. Február elején már működött a préskovács-osztály, a hegesztő üzem, a motorosztály, a bognárműhely. A munkásság a gyártelepen belüli helyreállítási munkák mellett részt vett a hídépítésekben, a repülőtér újjáépítésében, s előkészületeket 16 Strassenreiter Erzsébet: PÍZ 1945-ÖS májusi verseny. Párttörténeti Közlemények, 1960. 1—2. sz., 201. 1.; továbbá Pándi Ilona i. m., 12. 1. 17 A kezdeti időszakban még teljes érvényben volt a uvmkásegységről szóló megállapodás, melyet az 1945. január 25-ón aláírt jegyzőkönyv határozatban is leszögezett. Vö. Pándi Ilona i. m., 17. 1. 18 Uo. 13. 1. "Szabadság, 1945. márc. 18„ 4. 1. M/a Fogaskerék, 1945. nov. 10.