Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Hársfalvi Péter: A közép- és alsófokú mezőgazdasági igazgatás a felszabadulás után / 71–86. o.

80 Hársfalvi Péter leli elsősorban magyarázatát, hogy a közigazgatás megszervezésével és a régi reakciós elemek eltávolításával egyre több, a termeléssel is összefüggő kérdésnek a közigazgatás válhatott gazdájává. Több mint ötéves tevékenység után a termelési bizottságok működése 1950-ben megszűnt. A termelési bizottságok megalakítását előíró miniszteri rendelet e bizottságok munkájának egységes irányítása, a kormányzati célok megvalósítása és ellenőrzése érdekében megszervezte a termelési miniszteri biztosok hálózatát is. Ezeket a földművelésügyi miniszter nevezte ki vármegyénként, illetve országrészenként. A vármegyei termelési miniszteri biztosok hatásköre, a megye területén működő termelési bizottságok irányításában, felügyeletében, ellenőrzésében állott. A kerületi termelési miniszteri biztosok a vármegyeiek munkáját ellenőrizték. Már az eddig elmondottak is meggyőzően mutatják, hogy a mezőgazdaság termelésének segítése és irányítása a népi demokratikus kormányzat fontos feladatát képezte. A kormányzat e tevékenységében, bár felhasználta a régi szerveket, elsősorban a termelési bizottságok és miniszteri biztosok új hálózatára támaszkodott, *melyet központi miniszteri irányítás és ellenőrzés alá vont. A kormányzat a fennálló körülmények között természetesen nem mondhatott le ezekben az időkben a beszolgáltatás és a közellátás megszervezéséről sem. A 295/1945. M. E. sz. rendel t a Vörös Hadsereg, a honvédség és a polgári lakosság élelmezésének biztosítása érdekében felhatalmazta a közellátásügyi minisztert a legfontosabb termények és termékek beszolgáltatásának megszervezésére. A végrehajtó rendelkezés {11 850/1945. K\ M. sz.) eltörölte a Jurcsek rendszert, és megállapította az 1944—45. évre a beszolgáltatás új rend jót. A rendelet termény- és termékféleségek szerint állapította meg a beszolgáltatás mórtékét, a háztartási és gazdasági szükséglettől és a készlettől függően, ellentétben a Jurcsek rendszerével, mely mindezekre nem volt tekintettel.

24 A beszolgáltatás lebonyolítása ós ellenőrzése most is a községi elöljáróságokra hárult, illetve felsőbb fokon a megyei közellátási felügyelőségekre,. A községi elöljáróságok e munkájukban a nemzeti bizottságok és termelési bizottságok segítségét is igénybevehették, sőt az utóbbiak beszolgáltatással kapcsolatos teendőit külön jogszabály is előírta.

25 A mezőgazdasági igazgatás szocialista szervezetének elemei 1948 után kezdtek kialakulni. Ezzel kapcsolatban először a mezőgazdasági érdekképviseleti rendszer elsorvadásáról, illetve felszámolásáról kell említést tenni. Említettük már, hogy a felszabadulás előtti időkben, az érdekképviseletet úgy tekintették, mint a mezőgazdaság irányítására elsősorban jogosult intézményt, amely helyettesíti az állami beavatkozást. Az érdekképviselet 1920-ban megvalósult formája, egy általános mezőgazdasági érdek leple alatt valójában a nagybirtokrendszer érdekképviseletévé vált. Ilyen körülmények között a parasztság számára az érdekképviseleti rendszer idegen maradt, sőt ellenszenves, s annak alsóbbfokú szervezetei, a mezőgazdasági bizottságok, melyekben a parasztság leginkább szóhoz juthatott volna, mint említettük, lényegében nem működtek. 24 Az 1945. évi kenyérgabona termésből a beszolgáltatás mórtékét a 102 900/1945; K. M. sz. rendelet állapította meg. 25 111 150/1945. K. M. sz.