Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Kanyar József: Földosztó szervek és működésük Somogy megyében / 37–70. o.

64 Kanyar József A magánmérnökök itt-ott sajnálatosan előforduló anyagi túlkapásait (volt olyan mérnök, aki a szerződésben előírt feltételeken kívül 5 holdas gyümölcsöst is követelt a Földigénylő Bizottságtól) is leküzdve, a Földhivatal többször figyelmeztette a földigénylő bizottságokat arra, hogy a megszabott műszaki egységárak feletti indokolatlan terheket ne vállaljanak magukra. Arra is több alkalommal figyelmeztette a földigénylő bizottságokat a Földhivatal, hogy tartózkodjanak az önkényesen végeztetett mérnöki munkáktól, nehogy azokat újból kelljen elkészíttetni a Hivatalnak, s ezáltal tetemes anyagi károkat okozzanak az újonnan földhözjutott gazdáknak.

91 Egyébként az egyes magánmérnöki túlkapásokat a Földhivatal mindenütt letörte, s a földigénylő bizottságokkal kötött szerződéseket — ilyen esetekben — felbontva, új szerződések megkötésére kötelezte azokat. A szerződő magánmérnököket a Földhivatal két hetenkénti jelentéstételre kötelezte, befejezett munkájukat mindenkor a helyszínen ellenőrizte. Voltak olyan magánmérnökök is, akikkel nem a földigénylő bizottságok, hanem a Földhivatal műszaki osztálya kötött szerződést egy-egy műszaki feladat elvégzésére. Az elkészített műszaki munkarészeket a mezőgazdasági ingatlanok esetében csak irodailag, a házhelykiosztásoknál azonban a helyszínen is felülvizsgálták. A műszaki vizsgálatot a földmérési felügyelőségek kirendeltségeihez beosztott, az állami földmérés állandó létszámába tartozó mérnökök és műszaki tisztek végezték el. Kezdetben a volt pápai 19. számú földmérési felügyelőségnek, később a volt pécsi 11. számú földmérési felügyelőségnek a kirendeltsége látta el a megyében a műszaki munkálatokat. A pécsi kirendeltség elsősorban a házhelykiosztások műszaki munkarészeinek felülvizsgálatával foglalkozott. A mezőgazdasági ingatlanok műszaki feldolgozása az adottságoktól függően vagy „vázlatosan", vagy pedig „grafikusan", azaz rajzi módon történt. Az első esetben helyszíni mérés nélkül, csak „vázlatosan" ábrázolták a kiosztási vázrajzokon a juttatott ingatlanokat. A műszaki munkaerő kocsin ülve járta be a területet s megmutatták neki, hogy a Községi Földigénylő Bizottság kiosztása szerint az egyes táblákban kik, milyen sorrendben, mekkora területtel lettek a föld új gazdái. A „grafikus" kiosztás esetén a terepen és a meglévő kataszteri térképen beazonosítható pontok között mérte ki a megbízott műszaki szakember a juttatott ingatlanokat, amelyeket — ugyanazon beazonosított pontok között — fel is térképezett, s így a kiosztási vázrajzok nemcsak „alakhelyesek" voltak, hanem „mérethelyesek" is. Miután a mezőgazdasági ingatlanok kiosztásában gyakorlatlan munkaerők is részt vettek, és a munkafeladatok nagyságához mérten a rövidre szabott határidők sem kedveztek a precíz műszaki munkálatoknak, a mezőgazdasági ingatlanok kiosztásának műszaki adattárai jelentős hiányosságok és pongyolaságok forrásai. A házhelyjuttatások végrehajtása azonban nagyobb műszaki precizitással törtónt, mint a mezőgazdasági ingatlanok kiosztása. A házhelykiosztások eredményeit nem „vázlatosan" rögzítették a műszaki szakemberek, 91 A kiosztási munkálatokon a megyében 1945. júl. 18-án 33 csoport dolgozott a műszaki osztály jelentése szerint.