Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Kanyar József: Földosztó szervek és működésük Somogy megyében / 37–70. o.
42 Kanyar József somogyi honfoglalók földrengésszerűén döntötték romba a megye nagybirtokait, ,,a nép ezeréves börtöneit". 1 : 5 Büssü, Kétujfalu, Teklafalu, Somogyapáti, Endrőc, Adorjánpuszta, Várda, Tókajpuszta, Somogyaesa, Karád, Zies, Nágocs és Andocs (minden mérnöki közreműködés nélkül) voltak az első földosztó községek, melyeknek a példái nyomán április 5-én Kaposvár határában is megkezdték a földosztást. Somogy vármegye és Kaposvár Nemzeti Bizottsága 1945. március 30-án tartott ülésén határozta el a Megyei Földbirtokrendező Tanács felállítását. A Tanács 1945. április 2-án alakult meg, míg a melléje rendelt Megyei Földhivatal csak április 6-án kezdte el hivatali működését a megye székhelyén. Amikor az Ideiglenes Nemzetgyűlés rendeletének egy példánya megérkezett a megyébe, a helyi lap teljes terjedelmében közölte, 16 s ennek alapján sokszorosítva a Nemzeti Bizottság az alispáni hivatal útján azonnal szétküldte a már korábban felszabadult járásokba. (Kaposvári, igali, tabi és szigetvári járások.) A megye középső, nyugati, délnyugati és déli részeiben fekvő fronttá vált, s ezért kiürített járásokban és községekben — főként a lengyeltóti, marcali és nagyatádi járásokban —, ahol ezekben a napokban még állt a harc, a földosztás megkezdése így késedelmet szenvedett. Hiszen a csurgói főszolgabíró még 1945. március 19-én is a Nagykanizsára menekült nyilas főispánnak tett jelentést arról, hogy a járás területén a mezőgazdasági munkálatokat elvégeztetni nem tudja, mert az emberi munkaerőt és az állati igaerőt, a gépek működtetésére tartalékolt' üzemanyagot a német katonai parancsnokság igénybe vette, s „a lakosság körében teljes bizonytalanság érzése vett erőt, mivel földjeiket megművelni nem tudják". 17 Maga Barcs-járási székhely — még 1945. április 17-én is hadműveleti terület volt. 18 Lényegében 1945. április 23-án szűnt meg a megye hadműveleti terület lenni. 19 így a csurgói és a barcsi járásban indulhatott meg utoljára a szervezés, miután itt a lakosság mozgási szabadsága a hadműveletek következtében igen korlátozott volt, majd a fegyverek elnémultaval a községek lakossága éjjel és nappal a vasutak, a hidak és utak építésével volt elfoglalva. A Megyei Földbirtokrendező Tanács elnökét dr. Szabó Ferenc törvényszéki bírót kinevezése után a Nemzeti Bizottság bemutatkozásra küldte a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kaposvári vezetőjéhez Varabjev alezredeshez. Az Ellenőrző Bizottság Naumov kapitányt bízta meg azzal, hogy mint a somogyi földosztás kérdésének referense, 20 támogassa a földosztás munkájában a magyar hatóságokat és a lakosságot. Naumov kapitány a Tanácsnak a földosztás legrövidebb idő alatti, forradalmi úton történő végre16 Somogy vármegye 1945. márc. 31. Ugyanezen a napon szólalt meg a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt („amely ma magában foglalja az összes társadalmi osztályokat") megyei vezetősége a „Törpebirtokosok, gazdasági cselédek és földmunkások" c. sajtóközleményben a földosztás mellett. Anakronizmusként hatottak a sajtóközlemény azon megállapításai, amelyek a földosztást támogató párthatározat publikálásánál Nagyatádi Szabó István és Gaál Gaszton nevére hivatkoztak. 16 Somogy vármegye 1945. márc. 27. A rendelet szövege mellé a Kommunista Párt belépési nyilatkozattal egybekötött röpcódulát is nyomatott, amelyben a következőket mondotta: „Nem pihenünk, nem alkuszunk, nem habozunk, megvalósítjuk az olyan régóta várt s annyiszor elalkudott földreformot." 17 Csurgói főszolgabírói iratok, 484/1945. 18 Alispáni bizalmas helyzet- és összefoglaló jelentések adataiból. "Kaposvári főszolgabírói iratok, 1366/1945. 20 Dr. Szabó Ferenc közlése.
