Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - IRODALOM - Kállay István: Az osztrák forráskiadás 1945–1960 között / 348–356. o.

Irodalom 353 forrásokat hozza. 21 A közölt nagyterjedelmű anyagban való tájékozódást igen megnehezíti, hogy az egyes kötetek címében a tárgy csak vázlatosan van megadva. Pl. „Regesten a/us den Archiven der Stadt Hamburg". Az évkor a címben egyáltalán nincs megjelölve. A köteteken belül egyes közléseknél ugyancsak hiányzik az évszám vagy a hozzávetőleges időhatár megadása. A nagy tömegben való publikálás a gondos előkészítő munka rovására megy, és számos hibát eredményez a sorozat egyes köteteiben. 22 A „Linzer Regesten" az ún. „Sammelregesten"-t alkalmazza. A felső sorban áll a regesta folyószáma, a feloldott dátum, év, hó, nap megadásával. Mellette zárójelben a dátum eredeti formájában. Ugyanitt áll az oklevél kiállításának helye. Keltezetlen okle­velekkel a „Linzer Regesten" a következőképpen járt el: ha modern kiadásban már meg­jelent az oklevél, az ott megadott dátumot vették át. Ha ott sem volt datálva, olyan ok­levél mellé sorolták, melyhez tartalmilag, tanúk neve szempontjából hasonlóságot mutat. ISTéhány keltezetlen regeszta a sorozat végére került. Ha a dátumból a nap hiányzik, a megfelelő év végére, ha egy bizonyos időhatár állapítható csak meg, akkor a megállapít­bató időhatár első évének végére kerülnek a regeszták. 230 A regeszták szövegének megfogalmazásánál az az elv vezette a kiadókat, hogy a Tegesztának olyan részletesnek kell lennie, amennyire adatai Linz város története szem­pontjából fontosak. Ha eredeti szöveget közölnek, idézőjelben hozzák, a modern helyes­írás figyelembevételével. A család- és helyneveket eredeti formájukban közlik, ha azonban azok Linz területén kívül fekszenek, a modern helyneveket alkalmazzák. Ezeket a hely­neveket csak akkor adják vissza eredeti formájukban, ha ma már nem léteznek, nevük megváltozott, vagy nem lehet teljes bizonyossággal mai helynevekkel azonosítani őket. A linzi és környéki polgárok neveit betűhíven adják vissza, a többi személynevekre a modern helyesírást alkalmazzák. A tanúk neveit csak a legrégibb időből származó okle­velek regesztáiba vették be; későbbi időből csak a linzi és környéki tanúkat, megpecséte­lőket vették fel a regesztába. A regeszta szövege után megadják, hogy az oklevél eredeti-e vagy másolat, és meg­adják az oklevél anyagára vonatkozó adatokat. Ezután következnek a forrásokra és irodalomra, az őrzési helyre (jelzetre) vonatkozó adatok. A „Linzer Regesten" sorozaton belül külön kell beszélnünk a „Linzer Familien­chroniken 1521—1806" c. kötetről. Ez egyes linzi polgárok családi krónikáit, illetve az azokból készült kivonatokat közli. Ezek tulajdonképpen nem is regeszták, hanem az egyes családi krónikákból kivett rövidebb-hosszabb idézetek, melyeket a szerkesztő fon­tosnak tartott és kiválogatott a várostörténet szempontjából. A „Linzer Regesten: Bescheidprotokolle und Bescheidbücher 1594—1682" c. kötet nem oklevelekből, hanem aktákból készült regesztákat közöl. A szerkesztő megjegy­zése szerint azonban ugyanazokat az elveket követték, mint az oklevelekből készülő regeszták esetében, mert minden, ami az oklevélregesztában szükséges, szükséges az =aktaregesztában is. A regeszta után zárójelben következik a „Bescheidbuch"-ban viselt jelzet. Más adat nincs megadva. A Linzer Regesten „Verlassenschaft-Abhandlungen 1604—1864" c. kötete a hagya­téki ügyek (tárgyalások) anyagának regesztáit tartalmazza. A szerkesztők hangoztatják, hogy ilyen jellegű iratoknál a regeszta semmiképpen sem pótolhatja az eredeti szöveg átnézését. Ebben a kötetben a regeszták szerkezete a következő: 1. Sorszám, dátum (tárgyalás időpontja), a tárgyalás módja. Az elhalt neve és foglalkozása. 2. A hagyaték, a vagyon leírása. A hagyatéki leltárakat gyakran igen részletesen közlik. 3. Az akta jelzete (fasciculus ós iratszám). " A Linzer Regesten eddig megjelent, ibntosabb kötetei: Linzer Regesten aus dem Stiftsarchiv Kremsmünster, 4 k. 1258—1800; Salzburger Regesten, 1. k. 1491—1851; Linzer Regesten aus dem Steiermärkischen Landesarchiv, 1 k. 1340—1868.; Linzer Regesten aus dem Haus-, Hof- und Staatsarchiv in Wien, 2 k. 1213—1676.; Linzer Regesten aus dem Innerberger Archiv (Steiermärkisches Landesarchiv),2 k. 1574—1837.; Linzer Regesten aus dem Stadtarchiv Wien, 1 k. 1276—1848.; Linzer Regesten aus dem Allgemeinen Verwaltungsarchiv in Wien, 3 k. 1559—1849.; Regesten über die Linzer Wollzeugfabrik aus dem Hofkammerarchiv in Wien, 2 k. 1672—1848.; Mederösterreicbische Herr­schaftakten, 1 k. 1532—1658.; Linzer Regesten aus dem Kriegsarchiv, 2 k. 1557—1820.; Linzer Regesten aus dem Deutschordens Zentralarchiv in Wien, 2 k. 1701—1796.; Linzer Regesten aus Linzer Klosterchroniken, 5 k. 1599— 1852.; Linzer Regesten aus den Kapuzinerarchiven Wien und Linz, 1 k. 1439—1854.; Linzer Familienchroniken, 1 k. 1521—1806.; Linzer Regesten aus den Wiener Universitätsmatrikeln, 1 k. 1377—1850.; Ebelsberger Urbare, 2 k.. 1526—1670. stb. 82 Lásd erről bővebben az 0. F. Winter által írott alábbi ismertetéseket: Mitteilungen des Ost. Staatsarchivs, •6. k. (1953), 497. o„ 8. k. (1955), 492—502. o. 11. k. (1958), 583. o. " a H. F. Fichtenau és E. Zöllner: Urkundenbuch zur Geschichte der Babenberger in Österreich. I— III. k. "Wien 1950— 1955.C. kiadvány a dátumozott és a bizonytalan keltezésű okleveleket elválasztotta egymástól, a keltezet­leneket a dátumozottak elé helyezte. H.L. Mikőletzhy helyteleníti ezt az eljárást. (Ismertetése: Mitteilungen des Ost. Staatsarchivs. 6. k. (1953), 495. o.) 23 Levéltári Közlemények XXXI.

Next

/
Thumbnails
Contents