Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - IRODALOM - Bognár Iván: Schriften des Bundesarchivs. Bd. 2., Vogel, Walter: Westdeutschland 1945–1950. Koblenz, 1956. Bd. 3., Neufeldt, H. J.–Huck, J.–Tessin, G.: Zur Geschichte der Ordnungspolizei 1936–1945. Koblenz, 1957. / 341–347. o.

Irodalom 341 a kommunista agrárprogramot a polgári pártok programjával összevető része. Míg ui. pl. a 229. oldalon arra készíti fel az olvasót, hogy a kommunista párt programját három párt (várhatólag a koalíciós pártok) programjával fogja összehasonlítani, a függetlenségi, majd a szociáldemokrata párt agrárprogramjának ismertetése után a radikális párt álláspontjának a felvázolására már nem tér rá. A formai hiba mellett ez az eljárás a kérdés érdemi részéhez való állásfoglalást is károsan befolyásolja. Weltner Andornak A Magyar Tanácsköztársaság munkajoga című tanulmánya, az egyes rnunkajogi kérdések ügyében a Tanácsköztársaság által hozott intézkedések részletesismertetése mellett, kitér az adott problémák elvi vonatkozásaira is. Különösen érdekesek és hasznosak a tanulmánynak a munkához való jog és a társadalom munkájában való részvétel kérdését, az ellenőrző munkástanács hatáskörét, valamint a munka díjazását tárgyaló fejezetei. Hajdú Qyula tanulmánya A Magyar Tanácsköztársaság nemzetközi kapcsolatairól, rövid bevezetés után, négy pontba foglalva ismerteti a Tanácsköztársaság külpolitikáját. Először a Tanácsköztársaságnak Szovjetoroszországhoz való viszonyát elemzi, majd a győztes utódállamokhoz és Ausztriához való viszonyát ismertetij" mint amely államokban a szocialista fonadalom kitörése a küszöbön állónak látszott s végül az imperialista hatalmak ellentéteivel foglalkozik, amelyek a világforradalom kirobbanását el5segLh.3ttók. Minthogy a Magyar Tanácsköztársaság külpolitikája tulajdonképpen még nincs feltárva, nagyon érdekes és feltétlen hasznos «z a tanulmány. Éppen az említett oknál fogva viszont a szerző kénytelen bővebben foglalkozni általános köztörténeti vonatkozások ismertetésével — melyeknek terjedelméhez képest az ismertetett események nemzetközi jogi vonatkozásainak tárgyalása erősen háttérbe szorul. A kötet utolsó tanulmányát Sarlós Márton írta A kommunista elitélteket kiszabadító szovjet akciók-TÓl. Ez a tanulmány tulajdonképpen már nem tartozik szorosan véve a kötet profiljába, mégis odaillően, mintegy jelképesen zárja a-kötetet. A megelőző időszak hadifogolycsere akcióinak, mintegy előzménynek, a vázlatos ismertetése után bőséges levéltári és irodalmi forrásanyag alapján ismerteti a szerző a szovjet kormány erőfeszítéseit a kérdés megoldása érdekében és a Horthy-rendszer huzavonáját, rettegését a hazatérő hadifoglyok propagandájától. Részletesen ismerteti a koppenhágai, a revali, majd a rigai tárgyalásokat, s az egyezmény létrejöttének körülményeit. * A kötet áttanulmányozása után, miiit a rövid ismertetésből is látható, a Tanácsköztársaság jogtörténeti problémáinak színes, sokrétű képe tárul az olvasó elé. Szeretnők hinni, hogy ezek a tanulmányok többségükben nem a felvetett problémák lezárását jelentik, hanem csupán a feladatok egy részének felvázolását. Az érintetteken túlmenően legyen szabad csak egyetlen olyan problémát felvetni, amelynek kimunkálása feltétlenül a magyar marxista jogtörténészekre vár. Ez a Marx és Engels, valamint a Lenin által a szocialista államról felvázolt képnek (elsősorban A golhai program kritikájára, illetve az Állam es forradalcm-m gondolok) a. Magyar Tanácsköztársaság valóságával való egybevetése: kimutatása annak, hogy egyes iránymutatásaik hogyan mentek át Magyarországon a valóságba, illetve, hogy ezektől mennyiben és miért mutatkoztak eltérések. Végül a kötet szép, ízléses kiállításának felemlítése mellett kötelességemnek érzem a technikai szerkesztés néhány hibájára is felhívni a figyelmet. így a szokástól eltérően jelöli a kötet az Íratok az ellenforradalom korából című dokumentumgyűjteményt; egységessé lehetett volna tenni az egyes tanulmányok szerkezeti beosztásának jelölését stb. Ezeknek a koordinálási feladatoknak az elvégzése feltétlen áttekinthetőbbé tette volna a kötetet. Szűcs László SCHRIFTEN DES BUNDESARCHIVS Bd. 2, Vogel, Walter: Westdeutschland 1945—1950. Koblenz, 1956, 213. 1. Bd. 3, Neujeldt, H-J., Huck J

'., Tessin, G. : Zur Geschichte der Ördnungspolizei 1936—1945. Koblenz, 1957, XVI, 110 1. 1 t. 1955-ben indult meg a Német Szövetségi Köztársaság koblenzi Központi Levéltárának Schriften des Bundesarchivs c. sorozata. Első kötete W. Mommsen: Irat hagyatékok a központi német és porosz levéltárakban c. tanulmánya volt.* A következőkben a sorozat második és harmadik kötetét, melyek hivataltörténeti szempontból tarthatnak számot érdeklődésünkre, szándékozunk röviden ismertetni. * Ismerteti Bakács István, Levéltári Közlemények, 30. évf. (1959). 156—158. 1,