Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - FORRÁSKÖZLÉS - Szilágyi Gábor: Iratok a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű üzemi bizottságainak történetéhez 1945–1946-ban / 285–310. o.

288 Szilágyi Gábor belőle világosan, hogy a kérdéses ügyekben az üzemi bizottságoknak intézkedési joguk van-e, vagy csak javaslatot tehetnek. A fogalmazás pontatlansága nem lehet a véletlen műve: az adott viszonyoknak, a burzsoázia és a munkásosztály között a hatalomért legális formában megindult harc eldöntetlenségének ténye diktálta ezt a kompromiszszumos megoldást. A „ki kit győz le" kérdése még nem dőlt el. Az adott helyzetben az üzemi bizottságokon múlt, hogy a munkásosztály erejére támaszkodva, a munkásosztály hatalmának megszerzéséért vívott harcban milyen pozíciót tudnak kiharcolni maguknak: intézkedési jogot tudnak-e szerezni a hatáskörükbe utalt ügyekben, vagy kénytelenek lesznek megelégedni a javaslattevő szereppel. Hogy a munkásság határozott fellépése képes volt arra, hogy az üzemi bizottságok megalakulásával adott lehetőségeket a munkáshatalom megteremtése irányában továbbfejlessze, azt a Magyar Közlönyben 1945. június 5-én megjelent 55 000/1-945 Ip. Min. sz. rendelet mutatja,

4 mely a bizottságok hatáskörét tovább bővítette. Különösen jelentős volt, és a munkásellenőrzés hatáskörének törvényesítését és jelentős bővítését jelentette az, hogy a bizottságok jogot kaptak az üzem termelési menetének és tervének ellenőrzésére (6. §. 1. bek. e. pont). A 6. §. 2. bekezdése arra is kötelezte az üzem vezetőjét (munkaadót), hogy köteles minden iratot, mely az üzem számára a szokásos üzletmeneten túlmenő kötelezettséget tartalmaz, az üzemi bizottság által láttamoztatni. A rendelet törvényes lehetőséget adott a bizottságok szélesebbkörű, egy-egy üzem, vagy üzemrész keretein túlmenő együttműködésére is : nagyvállalatok különböző üzemeinél működő üzemi bizottságok összehangolására lehetővé tette központi üzemi bizottság létesítését. A 4. §. 3. bekezdése •— szintén a munka egységes alapokon történő szervezése érdekében — lehetőséget adott az egymáshoz közel fekvő telepek üzemi bizottságainak együttműködésére is. 3. A vállalat budapesti központja 1945. március 8-án az Ózdi Vas- és Acélgyárhoz írt levelében közölte, hogy a miniszteri rendelet ismeretében szükségesnek tartja az Ózdi Vas- és Acélgyárnál, valamint az igazgatása alá tartozó Borsodnádasdi Lemezgyárnál az üzemi bizottságok megalakítását (1. sz. irat). E közlés alapján az Ózdi Vas- ós Acélgyárnál 1945. március 25-ón megtartották az üzemi bizottsági választást. A jelöltek névsorát az Ózdi Szakszervezet, a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, valamint a tőkések képviselői által alakított jelölő bizottság állította össze (2. sz. irat). A törvényesen megalakult üzemi bizottság 1945. március 29-én tartotta meg alakuló közgyűlését. A bizottság az Ózdi Nemzeti Bizottság elnökének kez*ébe tette le a törvényesen előírt fogadalmat, majd saját kebeléből elnököt, alelnököt és jegyzőt választott. Megválasztotta a leigazoló és fegyelmi, valamint az ellenőrző bizottság tagjait is (3. sz. irat). A bemutatásra kerülő iratok döntő részben nem az üzemi bizottság működése során keletkezett, hanem a vezérigazgatóság által készített, valamint a különböző" üze-. mek vezetősége által a vezérigazgatóságnak küldött, az üzemi bizottság működésével foglalkozó iratok. Elbírálásuknál döntő súllyal esik tehát latba az, hogy a bennük foglalt adatok és álláspontok az üzemi bizottságok működésével szemben nem elfogulatlan forrásból erednek. A természetszerűleg torzított képből azonban így is világosan kiderül, hogy a társaság üzemeinél és bányatelepein megalakuló üzemi bizottságok a Magyar Kommunista Párt helyi szerveinek támogatásával és azokkal egyetértésben, működésük első pillanatától kezdve aktív és kemény munkát fejtettek ki a demokrácia ellenségeinek az üzemektől való eltávolítása, a termelés irányítása, a munkásság érdekeinek megvédése vonalán. A munkásság erejére támaszkodva számos kérdésben sikerült intézkedési jogot biztosítaniuk maguknak. A tőkések képviselői ezt nem nézték jó szemmel, s ha kezdetbena körülmények hatása alatt el is fogadták az üzemi bizottságok rájuk nézve hátrányos 4 55.000/1945. Ip. M. sz. rendelet az üzemi bizottságok tárgyában. Magyar Közlöny, 1945. jiinius 5. 43. szám. A rendelettel kapcsolatban íásd a 9. szám alatt közölt iratot.