Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - FORRÁSKÖZLÉS - Kővágó László: Iratok a felszabadulást követő hónapok szövetkezeti mozgalmának történetéhez / 263–284. o.

Iratok a felszabadulást követő hónapok szövetkezeti mozgalmának történetéhez 267 való elégedetlenségnek kifejezője, mintegy előrerohanás a burzsoázia gazdasági hatalmának szétzúzásáért folyó harcban. Mindez arra a következtetésre vezet, hogy a szövetkezetek körül közvetlenül a felszabadító szovjet csapatok nyomában kibontakozott mozgalom a gazdasági élet területén megnyilvánuló szerves része volt annak a harcnak, amelyben a magyar dolgozó tömegek saját hatalmukat állították a tőkések és földbirtokosok hatalma helyébe, s amelyről Nemes Dezső joggal állapítja meg: • ,,Tény az, hogy a Vörös Hadsereg győzelme teremtett forradalmi helyzetet hazánkban ... A szovjet csapatok győzelmei nyomán szabadultak fel és indultak gyors fejlődésnek a magyar nép forradalmi erői. De az új, demokratikus hatalmat a magyar nép forradalmi alkotó ereje teremtette meg. A magyar tőkések és földbirtokosok fasiszta diktatúráját a magyar munkások és parasztok demokratikus diktatúrája váltotta fel. Mi ez, ha nem forradalom? Demokratikus forradalom volt ez a javából: népi demokratikus forradalom. A forradalmi helyzet bekövetkezésének sajátos körülményei nem szabad hogy elhomályosítsák azt a tényt, hogy a fasizmus uralma alól felszabadult munkásság és parasztság — erőteljesen küzdve a még jócskán megmaradt belső reakciós erők ellen — forradalmat hajtott végre."

10 Végezetül, reméljük sikerül legalább részben bebizonyítani, hogy: 1. a vidéken a szövetkezeti élet területén közvetlenül a felszabadulás után nem csendes állóvízhez hasonlított a helyzet hanem igen sok új szövetkezet jött létre, 2. kezdettől fogva éles harc folyt az újjáéledő régi, tőkés jellegű ós az alakuló új, -népi szövetkezetek között, 3. nemcsak a pártok felső irányítása, a központ foglalkozott a népszerű szövetkezeti intézménnyel, hanem a felszabadulást, a forradalmi helyzetet érzékelő magyar dolgozó tömegek egészséges ösztönű, forradalmi, a szocialista fejlődés irányában ható gazdasági tevékenysége, harca is volt a felszabadulást követő hónapok szövetkezeti mozgalma. * A közölt iratok 1945. február 24 és szeptember 25. között keletkeztek. Mind elsődleges forrásértékű levéltári anyag: eredeti levél, levélmásolat, jegyzőkönyv, fogalmazvány. A válogatás főszempontja a bevezetésben ismertetetteknek megfelelően: a vidéki népi szövetkezeti mozgalomra legjellemzcb iratok publikálása volt. Az iratokat időrendben közöljük; a rövidebb iratokat teljes egészében, a hosszabb iratokból csak a témát érintő részeket. A közlés módjában igyekeztünk követni az Országos Levéltár forrásközlő kiadványaiban a legújabbkori iratok közlésénél kialakult gyakorlatot: a közölt irat sorszáma és az irat keletkezésének kelte után a címben közöljük az iratot kiállító intézmény, hivatal nevét, a címzett nevét és az irat tárgyát, majd az irat szövege következik (amennyiben az irat szövegéből valamit elhagyunk, és azt saját szöveggel hidaljuk át, ezt az áthidalást [ ]-be 'foglaljuk), utána pedig legendában adjuk az irat típusának megnevezését (másolat, fogalmazvány, eredeti tisztázat), valamint levéltári jelzetét. Az itt használt rövidítések: KGL. — Központi Gazdasági Levéltár, Hangya — Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, cs. — csomó. A legenda után keskenyebb tükörről szedve az irathoz fűzött tájékoztató megjegyzések következnek, amelyek az irat tartalmát más — nem közölt — dokumentumok íilapján részletesebben megvilágítják. 10

"Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása. Budapest, 1960. 235. 1.