Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - FORRÁSKÖZLÉS - Földi Tamás: Iratok a magyar nagyipar történetéhez 1945–1946-ban : az Iparügyi Minisztérium iratanyagából / 205–262. o.

Iratok a magyar nagyipar történetéhez 1945—1946-ban 231 44 1945. augusztus 7. Az Iparügyi Minisztérium körlevele a Szakszervezeti Tanácshoz, a Vasas Szakszervezethez, a Gyáriparosok Országos Szövetségéhez, az Ipartestületek Országos Központjához a kollektív szerződésben előírt bérek túllépése ellen. y Mind gyakrabban érkeznek hozzám panaszok amiatt, hogy egyes üzemekben a kollektív szerződésben megállapítottnál jóval magasabb, nem egyszer annak többszörösét kitevő munkabéreket fizetnek. Ezek a jelenségek nagymértékben veszélyeztetik a kormánynak és a gazdasági élet egyéb jelentős tényezőinek a pénzhigítás megakadályozására irányuló törekvé se sikerét, O. L„ Iparügyi Minisztérium 1945—B—60.163 (66.348). 45 1945. szeptember 28—december 1. Iratok a mozgó bérrendszer bevezetésével kapcsolatban. a) A budapesti építőmesterek 1945. szeptember 28-i beadványukban kérik a mozgó bérrendszer bevezetését, mert 70 P-s órabérért munkást kapni nem lehet és a gyakorlatban ezt 130—200 P-ig túlfizetik, sőt egyesek (konjunktúra-lovagok) 200— 500 P órabért is fizetnek. * b) Hasonló követelést a debreceni nyomdai munkások ós javaslatot az Építésügyi Kormánybiztos is előterjesztenek. • c) Budapest polgármestere, Vas Zoltán, 1945. október 10-i felterjesztésében mozgó bérskála bevezetését kéri a munkásoknál és a közalkalmazottaknál. Hivatkozik az eddigi intézkedések eredménytelenségére és .az eddigi rendszerrel járó túlzott adminisztrációra. * d) A zalaegerszegi polgármester 1945. október 16-i jelentésében írja: 1945. október 15-én a munkásság az általános közellátási nehézségek miatt néhány órára abbahagyta a munkát, és az elmúlt hétre 240 pengőt kért és kapott . . . Az elk övetkezendő hetekre a drágasági index szerint mozgó bérskála megállapítását kérik. * . . ej A Közellátásügyi Minisztérium 1945. december 1-i átiratában ellenzi a mozgó bérrendszert, mert 1. nem emeli a reálkeresetet, mert az áruhiányt nem szünteti meg, sőt a reálkereset csökken, mert az árak gyorsabban emelkednek, 2. a legális mozgó ipari árszint lehetetlenné teszi a fix mezőgazdasági árszint fenntartását, 3. a Magyar Nemzeti Bank bankjegykibocsátása nem tudná az ár-béralakulást követni, / 4. a legfontosabb közszükségleti cikkek fix árarányának fenntartása beláthatatlan terheket jelent az államnak, 5. a munkabér az egyetlen fix értékmérő, 6. az árszabályozás nem tudna lépést tartani az így előálló helyzettel, 7. az. ellenőrzés lehetőségei a niinimurnra csökkennek, 8. a jóvátételi kötelezettségekből származó kiadások nőnek. A Közellátásügyi Minisztérium, szerint a mozgóbérrendszer bevezetésének az alábbi féltótelei vannak: 1. az új költséghelyzetnek megfelelő új árbázisok kialakítása, 2. azon cikkek megállapítása, amelyek a bérindex megállapításánál szerepelnek