Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak a XIX. század első felében / 175–204. o.
182 • Föglein Antal s a lajstromok nem kerültek a hétszemélyes tábla kezeibe, s így ma nincsenek is meg az Országos Levéltárban sem. A tulajdonképpeni rendezés és lajstromozás így csak II. József halála után, tehát a harmadik országos rendezéssel kapcsolatban indult meg a levéltárban. A vármegyének 1790 óta levéltárnoka, Lányi Márton, kezdte meg a rendszeres lajstromozást; még pedig az újabb iratanyagon. Segédül a lajstromozási munkához egy írnokot kapott maga mellé. 42 Közben két folio kötetben visszamenőleg a II. József kori politikai iratokat is lajstromozta, minthogy a politikai vármegyének LT.. József alatt nem volt lajstromozója, csak az alsófokú bíróságnak. De mivel az utóbbi sem lajstromozott, az 1786—1790. évi törvénykezési iratokat is, vagy 4000 darabot, Lányinak kellett utó-, lag lajstromoznia. A régebbi, a XVII. század végéről való és XVIII. századi iratok akkor még lajstromozatlanok voltak. Lányinak a levéltár rendezetlenségéről szóló panaszai azonban mindenesetre némileg túlzottak lehettek, mert már a XIX. századelejón „Bihar Vármegyének ritka jelességgel elrendelt leveles tarjáról" hallunk; a látogató ,,az abban található leveleknek rendbe vételére, s tartására nézve . . . bár több N. Vármegyék Leveles Tarjait is volt szerentséje . . . megtekinteni, hasonlót mindazonáltal a Bihar Vármegyei Archívumhoz sem talált, sem látott" 43 . Selejtezés a levéltárban már korán volt, a történettudomány nagy kárára. A vármegye 1819. június 21-i közgyűlésén elhatározta ui. az 1770-től kezdve őrzött adórovási ós az 1804. és 1811. évi népszámlálási ívek eladását. 1824-ben újabb selejtezést rendelt el,,a régi szükségtelen iratokra". A selejtezést bizottság végezte-, és a helytartótanács rendeletére a kimustrált iratokat jegyzékbe vette. Ebben az időben Budaházy Antal volt a vármegye levéltárnoka. Budaházy 1828-ban tiszti főügyésszé lépvén elő, utódja Jakab Mihály esküdt lett. A hivatal átadásakor a levéltárban iratok hiányozván, egy bizottság küldetett ki ezek felkutatására. Ugyané bizottság rendszabályt is kidolgozott a levéltárnok hivatalos kötelességeiről, s ezt a vármegye jegyzőkönyvbe vétette. Közben a hiányzó iratok Lányi Márton út-mutatása alapján előkerültek. Azonban az ügyről a helytartótanács tudomást szerezvén, felhívta a vármegyét, hogy a jövőben ily rendetlenséget elkerülendő, levéltárnokát pontosabb iratkezelésre szorítsa. A vármegye védelmére kelt a levóltárnokának. Kijelentette, hogy az iratok a „zavaros időkből" (értvén ez alatt II. József korát) az alsófokú bíróság iratai közé kerültek. Erről Jakab Mihály levéltárnok nem tehet, s így a vármegye tisztviselőjét, aki kötelességét lelkiismeretesen teljesíti, nem fogja megfeddni. Ugyanígy fenntartotta magának továbbra is a jogot, hogy a levéltárba segéderőt alkalmazzon (noha a kormányszék ezt ellenezte), s e segédtisztviselőnek az allevéltárnoki címet adta. 44 1833-ban újabb bizottság küldetett ki, amely Jakab Mihály levéltárnok közreműködésével ezúttal a „haszontalanokká vált" bűnfenyítő iratokat .selejtezte ki. Az 1824. és 1833. évi selejtező bizottság jelentései ma már nincsenek meg. 1836 óta magyar nyelven végezték a lajstromozást, — 1839-ben még hat év iratainak lajstromozása volt hátra. Ekkor a vármegye nemességének önkéntes adakozásából külön levéltári alap létesült, amely lehetővé tette újabb segédtisztviselők felfogadását, Jakab Mihály levéltárnok pedig 1841ben új lajstromozási rendszert léptetett életbe. Ugyanígy kidolgozott a levéltárnok részére egy ún, „Utasítást" is, amely érdekesen és szemléltetően mutatja be az 1848 előtti levéltár szerepét. 1849-ben az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökének rendeletére az összes régebbi bűnfenyítő iratok 1820-ig kiadattak a nagyváradi lőszergyárnak „álladalmi tölte" (illetve a töltények számára szükséges papirostok) készítésére. 46 Különös gonddal kezelte levéltárát Borsod vármegye. Az elsők között volt, amelyek már Mária Terézia uralkodásának első felében rendeztették irataikat. 46 II. József uralkodásának első éveiben azonban a megyének Bük főjegyző hibájából levéltára miatt 42 Debreceni Állami Levéltár, Bihar vm. levéltára, 1791 : 1331. V. 460. (Nadányi Zoltán vm. főlevéltárnok közlése). 43 Lányi jelentése 1793. febr. 3.-án: OL., HTT., PC, 1793 : 2—69. Az elragadtatott látogató: Peretsenyi Nagy László : A német hívség, avagy Bécs polgárai a frantz hadban. Nagyvárad 1806—09. 579—80., 979. 1. — idézi Jakó És. i. m. 154.1. 44 Debreceni Állami Levéltár, Bihar vm. ltára, 1828 : LXVII. 2613. V. 768. — 1829 : XVIII. 1679. V. 550. — 1829. LXVIII. 2437. — 1830. LXIX. 1752. V. 586. — 1832 : 3006. (Nadányi Z. közlése.) 45 Uo. 1839 : 3158. — 1840 : 155, 27 ; 214, 31;868, 79. — 1849 : 264, 203., (Nadányi Z. közlése); — Gyöngyösy László vm. főlevéltárnok 1880. júl. 13.-i jelentése. (1032/1880. OL. sz.) 46 „In optimo reductionis statu existens" — jelenti a vármegye már 1769-ben. — OL M HTT., Miscell. fasc. 91. No. 24.
