Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak a XIX. század első felében / 175–204. o.

A vármegyei levéltárak a XIX. század első felében 181 még öt pót-protocollumot nyert. Ezután megkezdte a protocollumok mutatózását az 1569. évvel kezdődőleg, és éveken át ezzel foglalkozott, nagy szorgalommal és lelkiismeretesen

31

. Pápay azonban nem fejezhette be a nagy munkáját; 1819-ben elhunyt

32 Lejárófélben lévén az engedélyezett nyolc évi határidő, a vármegye újabb hat évet kért, s 1821ben megismételte a kérelmét. A kormányszék csak 1825-ben válaszolt a vármegyének és megdorgálta a lajstromozás lassúsága miatt, a meghosszabbítást azonban engedélyezte

33

. Most Nemes Sámuel lépett Pápay örökébe, és ő folytatta a lajstromozást egy írnok segítségével vógiglajstromozva 1781-ig a protocollumokat.

34 1842-ben Pólchy István gondozta a levéltárat.

35 A legelső selejtezés 1878-ban volt a levéltárban, amelyet a legrégibb iratokra is kiterjesztettek. Eredményeképpen csak az 55 csomóban összegyűjtött „Selejtezés alkalmával megtartott iratok" maradtak meg. Hogy azonban mit selejteztek ki, vajon nem került-e történelmi értékű irat is a kiselejtezett, miként látható, még XVII. századi iratok közé is, nem lévén felfektetve jegyzék a kiselejtezett iratokról, nem állapítható meg. 1885—86-ban újra selejtezték az iratokat. Itt sem vezettek jegyzéket a kiselejtezett anyagról. Megállapítható, hogy vagy három szekér iratot vittek el a levéltárból. 1900ban újonnan berendezett helyiségbe került a levéltár, s ezen alkalommal teljesen megsemmisült a régi elhelyezési sorrend, sőt rendszer is. Az iratokat ötletszerűen, csak éppen a hely kihasználása szempontjából helyezték el.

36 Bekes vármegyének hasonlóan fiatal, alig 50 éves levéltára az első országos rendezés elrendelésekor már rendezett és lajstromozott volt.

37 A második rendezést is foganatosította a vármegye. Csanáddal és Csongráddal egyesíttetvén a hármas vármegye összehalmozott levéltárában a segregatiot is megkezdték

38 De hogy befejezték-e, erről nincs adatunk. Sem Békés, sem Csanád, ,

v

sem Csongrád vármegye nem küldte be a jogügyi iratainak a lajstromát. A vármegye csak a disunio után kapta az első levéltárnokát, akinek azonban notariusi teendőket is kellett végeznie, és így tulajdonképpen vicenotarius . számba ment. Ez azonnal hozzáfogott a régebbi, 1715-től kezdődő politikai iratok lajstromozásához, és 1804-ig lajstromozta azokat. A következő levéltárnok és ugyancsak vicenotarius is az 1805—1824. évi anyagot, ennek az utóda pedig, aki az 1828. évi építőszéken nyerte el a tisztségét, már a folyó aktákat lajstromozta. 1831-ben csak a periratok voltak még lajstromozatlanok.

39 Mire a vármegye a rendszeresített külön levóltámoki tisztséget kivívta magának (1845), levéltára már lajstromozva volt. Megjegyzendő, hogy a vármegye a „könnyebbség okáért" a kancelláriában, tehát a notariatüsban hagyta vissza az utolsó 3—4 évi iratokat, és csak azután kerültek azok a levéltárba: tehát már ekkor (1831) alkalmazta a mai elkülönített levéltári és irattári rendszert. Bihar vármegye levéltára sem vette ki a részét az első országos rendezésből. Az a kis rend, amit benne elértek, Thurzo notaxius érdeme volt, aki azonban 1773-ban már mint néhai említtetik. A főispán 1773. március 26-iki jelentése a szűk levéltári helyiséget okolta a rendezés elmaradásáért.

40 A második országos rendezés kapcsán a segregatiot végrehajtották, sőt a hétszemélyes tábla által bekívánt jogügyi lajstromokat is elkészítették. A vármegye 1786. október 31-iki jelentése szerint a főjegyző és az alsófokú bíróság lajstromozója végezték e munkát, s a hétszemélyes tábla rövid terminusa dacára feltűnő rövid idő alatt el is készültek vele. A jelentés szerint már csak a lajstromok letisztázása volt hátra.

41 De hogy valóban elkészültek-e ezek a lajstromok, nem tudjuk. A vármegye, hasonlóan sok más vármegyéhez, passzív ellenállásával addig húzta, halasztotta a lajstromok elkészítését és beküldését, míg II. József rendszere megbukott, 31 OL., HTT., PC, 1815 : 1—238, 325 ; 1816 : 1—32. 32 Uo. 1821 : 1—111. 33 Uo. 1824 : 1—124. ; 1825 : 1—259. 34 Uo. 1838 : 1—44. 35 Uo. 1842 : 1—259. 36 Radványi, M. : Die Archive in der Podkarpatska Rus. Uzgorod, 1922. 41. 1. '

37 OL., HTT., Miscell. fasc. 92. No. 14. 38 A vm. 1786. szept. 28,-i jelentése: OL., HTT., PC, 1786 : 314—20. 39 Uo. 1831 : 1—41. 40 OL., HTT., Miscell. fasc. 92. No. 14. 41 OL., HTT., PC, 1786 : 314. A munkát mintaszerűen elvégző Viser Lipót főjegyzőre ld. Jakó Zsigmond : Viser Lipót értekezése a megyei levéltárak lajstromozásáról 1785-ből. Levéltári Közlemények, 28. évf., (1958), 152. 1. Az ott közölt adatok szerint Lányinak a korábbi anyag rendezésében nem jutott akkora szerep, mint ahogy azt alább idézendő jelentéseiből következtetni lehetne.