Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak a XIX. század első felében / 175–204. o.
A vármegyei levéltárak a XIX. század első felében 177 A XIX. század első felének ezt a fejlődését az alábbiakban elsősorban a vármegyék e tárgyban a Helytartótanácshoz és a magyar kancelláriához (Erdélyből a Guberniumhoz és az erdélyi kancelláriához), tehát a központi kormányszervekhez beküldött jelentéseiből igyekeztünk rekonstruálni, mindenütt felhasználva azonban az e kérdéssel kapcsolatban már publikált irodalmat is. Mivel a megyék jelentései nem mindig voltak folyamatosak,- sőt sok megye egyáltalán nem is küldött ilyen tárgyú jelentéseket, a kép sokban (és sokszor fontos részleteket illetőleg is) töredékes, és teljessé tétele, csaknem mindenütt, még széleskörű helyi kutatásokat is igényel. Gondolunk itt elsősorban a levéltárakban e rendezések során kiépült rendszerek feltárására és kielemzésére s e rendszerek sokhelyütt megfigyelhető többszöri változtatásának indokolására, — amiről adataink csak kevés helyen beszélnek — vagy pl. a munkák elhúzódása valóságos okainak kiderítésére. Hiszen feltűnő, hogy egyszer már rendezettnek mondott levéltárakat évek múltán ismét rendezetlenként említenek, és állandóan új meg új feladatok merülnek fel. Azonban e kutatás, mindezen problémák megválaszolása sok azóta elpusztult, meghiányosult, vagy Magyarország mai határain kívülkerült levéltár esetében lehetetlen, vagy legalábbis nagyon nehézkes lévén, "amellett adataink — ha egyenetlenül is —, de egészükben mégis csak használható áttekintést adván a kor hazai vármegyei levéltári viszonyairól, közlésük talán mégsem lesz felesleges. Olyan áttekintést adnak, mely a továbbiakban alapul szolgálhat a levéltárak részletes történetét vizsgáló helyi kutatómunkának is. Utóbbinak érdekében az egyes levéltáraknál utaltunk a korábbi rendszésakkel foglalkozó tanulmányaink következtetéseire, másrészt az e levéltárak sorsáról az első világháborúig tájékoztató adatokra (közülük elsősorban az Országos Levéltárhoz beérkezett főlevéltárnoki jelentésekre). t Az egyes levéltárakra vonatkozó adatainkat a következőkben a magyarországi és erdélyi megyék csoportjára szétválasztva, e csoportokon belül a megyék ábc rendjében közöljük. Abauj vármegye levéltárában már az első rendezés során folytak munkák. 2 A II. József-kori rendezésről és a segregatio kiviteléről az Országos Levéltárban őrzött három kötetnyi lajstrom tanúskodik. A harmadik rendezésről és ezzel kapcsolatos lajstromozásról nincs adatunk. Korponay János levéltárnok 1880. évi jelentéséből azonban az tűnik ki, bogy ugyanaz a mulasztás történhetett itt is, mint a gömöri levéltárban; a lajstromozást nem fejezték be teljesen. Az 1642—1790. évi iratanyag időrendben elhelyeztetett ugyan, de lajstromozatlan maradt. Éppígy lajstromozatlan maradt néhány évfolyam a XIX. század elejéről a polgári peres iratokból, valamint az egész perceptoratusi (pénztári) iratanyag is .'Selejtezés a levéltárban az újabb időkig nem volt. 3 Arad vármegye levéltárának rendezéséről kevés adatunk van. Az első országos rendezés alkalmával az egyébként még fiatal, alig harminc éves levéltár rendesen elfasciculálva és lajstromozva volt már.* A II. József alatti segregatiót is végrehajtották. A beküldött lajstrom, egy folio kötet, megvan az Országos Levéltárban. A harmadik Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története. Levéltári Közlemények, 30. óvf. (1959), 55.1. — A levéltárak Mária Terézia-korabeli állapotaira (az un. első rendezésre): Föglein Antal: A vármegyei levéltárak Mária Terézia korában. Levéltári Közlemények, 13. óvf. (1935), 158—170. 1., valamint IlUsy József: A megyei levéltárak állapota 1772—74-ben. Századok, 1903, 731—748. 1. 2 Országos Levéltár (a továbbiakban: OL.) } Helytartótanácsi levéltár (a továbbiakban: HTT.), Miseell. fasc. 92. No. 14. 3 1059/1880. OL. sz. 4 OL., HTT., Miseell. fasc. 92. No. 14. 12 Levéltári Közlemények XXXI.