Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Bakács István: A családi levéltárak szerkezeti problémái / 160–174. o.

A CSALÁDI LEVÉLTÁRAK SZERKEZETI PROBLÉMÁI* A családi levéltárak rendezésével kapcsolatban, még inkább azonban a különböző állami levéltárak iratanyagának ismertetése során egyre sürgetőbb megoldandó feladatként jelentkezik annak elemzése, hogy miként keletkeztek a családi levéltárak egyes iratcsoportjai. Nem elégedhetünk meg annak megállapításával, hogy a családi levéltárak iratai mélyrehatóan különböznek a hivatalszervek irataitól,

1 hanem vizsgálnunk kell keletkezésüket annak megállapítása céljából, hogy a családi levéltár az iratok egyszerű gyűjteménye-e, vágy pedig genetikus képződmény, fejlődés eredményeképpen létrejött szerves produktum, amelynek alkatrészei organikus egységükből, eredeti Összefüggéseikből ki nem szakíthatok.

2 Elsősorban kétségtelen, hogy míg a hivatalszervek iratai a hivatal, a hatóság működési ^körének megfelelően keletkeztek, s a hivatalszerv tevékenységével, feladatainak végrehajtásával kapcsolatban jöttek létre, akként a családi levéltárak iratanyaga szoros összefüggésben van a szóban forgó család egyes tagjainak életével, tevékenységével s a család által birtokolt községek, uradalmak tulajdonjogával és gazdasági üzemével. Ám míg a hivátalszervek fondképző tevékenységét a modern levéltártudomány alapvető összefoglalása, a Handleiding kétségtelennek tartotta, sőt elismerte azt is, hogy magánszemélynek is lehet levéltári fondja, addig a családi levéltárakban csak irathalmazt látott, amelyet a családtagok mint magánszemélyek vagy mint nevezetességek gyűjtői őriztek meg.

3 A levéltári irodalom ma már elismeri a családi levéltárakat szerves képződményeknek, fondoknak — de csak a maguk egészében. Ez tükröződik vissza a szovjet irodalomban is, amikor „személyi eredetű fondnak nevezzük azt a történelmileg kialakított iratanyagcsoportot, ami egy személy, . . . egy család (a fondképző és családja), nemzetség (egy nemzetség egyenes leszármazási nemzedékei) tevékenysége folytán keletkezett"

4 — vagyis míg egyetlen személy iratanyaga önálló fondót alkot, az egész család — amely szükségképpen a családtagok, vagyis számos személy iratanyagát öleli fel — ugyancsak egy fondot. E megállapítás sajátos* A tanulmány nem minden pontjában fedi a szerkesztőség álláspontját. (Szerk.) 1 Bakács István : A családi levéltárak rendezése. Levéltári Közlemények, XXVI. évf. (1955) 5.1. E tanulmányunkban csak a családi levéltárakban levő iratok sokféleségéből adódó osztályozási nehézségekről és a tárgyi csoportokba való sorolás szükségességéről szólottunk. 2 Varga Endre : A proveniencia elve. Levéltári Közlemények, XVI. évf. (1938) 25. 1. 3

I. fejezet l/és 3. §. 4 A levéltárügy elmélete és gyakorlata a Szovjetunióban. Szerkesztette G. A. Belov, A. I. Loginova, K, G. Mitjajev, N. B. Prokopenko. Bp. 1959. (Kézirat gyanánt) 46. 1.