Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Jenei Károly: A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945–1948-ban / 121–137. o.

A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945—1948-ban 133 80 alkalmazottját és 300 nyugdíjasát sem tudta fizetni.

65 Hasonló zavarok következtek be a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank működésében is. Mivel a bank spekulációs jellegű üzletkötéssinek a stabilizáció nem kedvezett, bankszerű üzletágait pedig még nem alakította ki, üzleti jövedelme nem fedezte a fenntartási költségeket. Helyzete azonban a Magyar-Olasz Bankónál mégis kedvezőbb volt, mert ipari érdekeltségekkel és külföldi követelésekkel rendelkezett melyek az átmeneti nehézségből hamarosan kisegítették.

66 A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank üzleti politikája egyébként az egész tőkés bankvezetést jellemezte: belföldi üzletei lebonyolítására igénybe vette a Magyar Nemzeti Bank visszleszámítolási hiteleit, külföldi valuta és deviza követeléseivel viszont üzérkedett. Mindezek miatt a pénzügyi helyzet megszilárdulása után még élesebben előtérbe lépett a bankszervezet megreformálásának a kérdése. A tőkés bankszervezet túlmóretezettsége különösen kirívó lett. A sok élősdi bank zavarta a gazdasági újjáépítést, a bankszervezet összevonása azonban nehezen haladt előre, mert a nagybankok tőkés vezetői csak olyan fúziókat támogattak, melyek intézetük gazdasági befolyását növelték. Ilyen szempontok érvényesítésével jött létre 1946. július 16-án a Magyar Általános Hitelbank és a Magyar Országos Takarékpénztár, majd 1946. augusztus 16-án a Pesti Hazai Első Takarókpénztár Egyesület és a Hazai Bank fúziója.

67 A bankok üzemi bizottságai ezzel szemben más okokból ellenezték a bankszervezet összevonását. Az üzemi bizottságok az alkalmazottak érdekeit védték, mert a tőkés igazgatók a fúziókat legtöbbször létszámcsökkentések végrehajtására is felhasználták. Az üzemi bizottságok ellenállása több esetben a tervezett fúzió meghiúsulására vezetett. Ez történt a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknál is. A bank tőkés igazgatósága fúzió létrehozása céljából hosszú időn keresztül titokban tárgyalt az Angol-Magyar Bankkal. Mikor a tárgyalások ismertté váltak, a bank dolgozóinak 1947. január 3-án tartott szakszervezeti taggyűlése az összeolvadás ellen élesen tiltakozott és követelte, hogy az igazgatóság az üzemi bizottságot a fúziós tárgyalások egész menetébe vonja be. Az igazgatóság az alkalmazottak memorandumára nem válaszolt, az üzemi bizottságot a tárgyalásokra nem hívta meg, mire az 1947. január 10-re újból összehívott szakszervezeti taggyűlés a fúziós tárgyalások azonnali megszakítását követelte. Az üzemi bizottság a taggyűlésen a bank dolgozóinak megnyugtatására a leghatározottabban kijelentette, hogy a tervezett fúzióhoz semmi körülmények között nem fog hozzájárulni. Ugyanezen a taggyűlésen a bank dolgozói 8 tagú akcióbizottságot választottak az üzemi bizottság munkájának támogatására.

68 Az egyöntetű tiltakozás végül eredménnyel járt, a bank szempontjából is előnytelen fúzió nem valósult meg. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank dolgozóinak a fúzió kérdésében anúsított ellenállása állásfoglalásra bírta a többi bank üzemi bizottságait is. A Magyar Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezete bankcsoportjának 1947. március 27-i ülésén az üzemi bizottságok képviselői a tőkés bankigazgató65 Pesti Tőzsde, 1947. február 20. 68 KGL, Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank iratai, 161. cs. 67 Pesti Tőzsde, 1946. július 16 és KGL, Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület iratai, 1944—1946. évi igazgatósági jelentés. 68 KGL, Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank iratai, 161. cs.