Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Sárközi Zoltán: Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után / 87–120. o.
Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után 105 munkával ós az összes megmozdítható eszközök felhasználásával életet teremtettek ebben az országban, megindították az ipari termelést, megteremtették magának a munkának a feltételeit." 98 Nem csoda tehát, ha a nehézségeket önerejükből legyőző s vezető készségük tudatára ébredt munkások magatartása mindenütt azonnal a legélesebben a tőkések ellen fordult." Az üzemekbe visszatért tőkések és megbízottaik mindenütt beleütköztek a munkásérdekeket védő üzemi bizottságok ellenállásába. Jellemző, hogy .már magából a termelés megindításából is harcok keletkeztek. így a Pestszentlőrinci Ipartelepek munkássága és üzemi bizottsága 1945. április 14-én megtartott üzemi értekezletén az alábbi határozatot hozta: A gyár a Magyar Általános Hitelbank tulajdonát képezi. A munkások indították" meg a munkát s a Vörös Hadsereg részére dolgoznak. Az igazgatóság képviselői mind ez ideig nem jelentek meg a telepen, sőt úgy hírlik, hogy véleményük szerint . . .„Mindazok, akik a felszabadulás óta a gyár területén dolgoztak, akár munkások, akár tisztviselők, a bankkal szemben semminemű követelést nem támaszthatnak, mert a vállalat az ottani működésre senkinek megbízást vagy utasítást nem adott — a Pirt.-re, [Pestszentlőrinci Ipartelepek Rt. 8. Z.] mint munkaadóra már nem számíthatunk — az üzemben csak abban az esstben maradjunk, ha az oioszok a fizetések folyósítását kötelezőleg vállalják." Mindezekből azt vonják le tanulságképpen, hogy a vezetőség reakciós gondolkodása miatt a vállalatot államosítani kell. 100 Az albertfalvai Lódén Posztógyár Bt. telepén a tulajdonos rokonai leg- • először március 4-én, majd áprilie 12-én jelentek meg. Március 20-tól április 10-ig a gyár a Vörös Hadseregnek dolgozott. Május 7-én már teljesen készen állt minden, de csak 5% termelőmunka folyt, mivel az Amerikában élő tulajdonosok megbízottaival nem lehetett boldogulni. 101 A Kazán- és Gépgyár Bt.-nél és más üzemeknél is a munka beszüntetését kívánták az elmenekült tulajdonos emberei, de a munkások erélyes fellépéssel elérték a termelés folytatását. 102 Általános jelenség volt 1945-ben, hogy azokat az egyéneket, akik a múltból munkásellenes magatartásukról voltak hírhedtek, egyszerűen nem engedték be az üzemek területére. A Friedrich Siemens-Művek üzemi bizottsága nem engedte be a gyárba Dr. Fodor Miklós MÁK. (Magyar Általános Kőszénbánya Rt.) részvényest. 105 A Péti Nitrogénművek Ét. üzemi bizottsága, mely a gyártelep elsőnek megalakult szerve volt, ragaszkodott Dr. Györki József vezérigazgató eltávolításához, amit keresztül is vitt. 104 . Az Óbudai Keményítőgyár Rt. üzemi bizottsága kitiltotta a gyár területéről a jobboldali beállítottságú Dr. Neszmély Pál részvényest. ltó 98 Uo. 09 TJo. ioog z0 T. Lt., Jegyzőkönyvek, Bp. 1—16. 101 KGL., Lódén Posztógyár Rt. fondja, 7. csomó. 10 *Pándi Ilona i. m., 13. 1. 103 SzOT. Lt., Vas-Witteg Miklós levelezése. A Fr. Siemens Művek 1945. ápr. 14-i ü.b. jegyzőkönyve. 104 KGL., Péti Nitrogénművek Rt. fondja, 6. csomó, az 1945. szept. 10-i és okt„ 15-i ü.b. jegyzőkönyv. 105 SzOT. Lt.., Vas-Witteg Miklós levelezése. Az Óbudai Keményítőgyár Rfcj ü. b. jegyzőkönyve 1945. ápr. 18
