Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története / 52–88. o.

Győr város levéltárának története 83 De .visszatérve még a helyi leltárra, meg kell állapítani, hogy annak Össze­állítása igen alapos, körültekintő munkával történt. Adatai Győr város levél­tárának századfordulói anyagáról nemcsak elhelyezési és mennyiségi tekintet­ben nyújtanak tájékoztatást, hanem nagyon becses feljegyzéseket is tartalmaz­nak az egyes fondok, illetve állagok közelebbi tárgyi megjelölésével kapcsolat ­tosan. Helyenként szinte a modern ismertető leltár korai elődjeként ad részletes magyarázatot az iratfajták eredetére, rendeltetésére vonatkozólag, úgyhogy levéltári segédleti értékét még mai szemmel is igen komolyan kell számba vennünk. 78 A vázolt előzmények után, az új otthonában úgyszólván megifjodott levéltár most már nyugodtan kitárhatta kapuit a történetbúvárok és egyéb érdeklődők előtt, hogy ez irányú hivatását is illő módon betöltse. Sefcsik Ferencnek akadt is elég dolga s amellett a levéltári teendőkön kívül az időköz­ben hivatalosan is közkönyvtárrá alakult városi könyvgyűjtemény ügyeit is ő intézte. Sőt bizonyos közigazgatási funkciók ellátása is hozzátartozott ekkor már a levéltárnok feladatköréhez. így többek közt ő tartotta nyilván a város területén működő egyesületeket, társulatokat, a nyomdák sajtóter­mékeit, vezette a külföldiek törzskönyvét és még jó néhány olyan természetű ténykedéssel volt megterhelve, melyek semmiféle kapcsolatban sem voltak szakbeosztásával. De azért minden ment a maga útján egészen 1903-ig, amikor a Győr megyei levéltár élén állott Zoltán Vilmos ellen fegyelmi eljárás indult s a felfüggesztett levéltárnok helyettesítésére a főispán Sefcsik Ferencet rendelte ki. Ez az intézkedés magában véve még nem jelentett volna különösebb munkatöbbletet, mivel csupán ideiglenesen a halaszthatatlan teendők elvégzé­séről volt szó, de az ügy kivizsgálásával kapcsolatban szakrészről az is megálla­pítást nyert, hogy a vármegyei levéltár mindettől függetlenül gyökeres selej­tezésre és átrendezésre szorul. Az Országos Levéltár javaslata alapján ezt a feladatot is a városi levéltárnokra bízták s így könnyen elképzelhető, hogy a három munkaterületen nem lehetett minden követelménynek egyformán eleget tenni. Minthogy a város levéltára volt rendezettség szempontjából a legelőnyösebb helyzetben, idejének nagyobb részét Sefcsik a vármegyeházán töltötte, bár a könyvtár is egyre több munkát igényelt, hiszen 1904-ben került birtokába a nagyértékű Milkovich—Zámory gyűjtemény hét és félezernél több kötete. Arról azonban így sem feledkezett meg, hogy a levéltár fűtési berende­zését a városi mérnöki hivatal által beszereltesse. 79 tägy évvel később már az egészség veszélyeztetése nélkül lehetett télen is a raktár-teremben tartózkodni, a központi fűtés valamennyi helyiségét használhatóvá tette. A Győr megyei levéltár rendezése hosszú ideig húzódott s csak 1907-ben fejeződött be. Közben Csorna József ny. városi aljegyző egy éven keresztül napidíjasként segédkezett a levéltár legsürgősebb teendőinek elvégzésénél. 80 Sefcsik Ferenc megyei megbízatásának lejárta után természetesen ismét sivár képet mutatott a levéltár. A sok hátralék feldolgozása, az esztendők során felgyülemlett és halmokban heverő iratanyag szortírozása, majd rendezése igen komoly gondot okozott a könyvtári forgalom fokozódó növekedése mellett. A városigazgatás új szervezeti szabályrendelete ezért módot nyújtott arra, hogy a szakmunkálatok zökkenésmentes lebonyolítása végett segédlevél­78 Levéltári irattár : Győr szab. kir. város levéltárának leltára. 1901. 79 Levéltári irattár. 1904/228. sz. 80 Polgármesteri iratok 1904/2528. sz. 0*

Next

/
Thumbnails
Contents