Levéltári Közlemények, 30. (1959)
Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története / 52–88. o.
Győr város levéltárának története 83 De .visszatérve még a helyi leltárra, meg kell állapítani, hogy annak Összeállítása igen alapos, körültekintő munkával történt. Adatai Győr város levéltárának századfordulói anyagáról nemcsak elhelyezési és mennyiségi tekintetben nyújtanak tájékoztatást, hanem nagyon becses feljegyzéseket is tartalmaznak az egyes fondok, illetve állagok közelebbi tárgyi megjelölésével kapcsolat tosan. Helyenként szinte a modern ismertető leltár korai elődjeként ad részletes magyarázatot az iratfajták eredetére, rendeltetésére vonatkozólag, úgyhogy levéltári segédleti értékét még mai szemmel is igen komolyan kell számba vennünk. 78 A vázolt előzmények után, az új otthonában úgyszólván megifjodott levéltár most már nyugodtan kitárhatta kapuit a történetbúvárok és egyéb érdeklődők előtt, hogy ez irányú hivatását is illő módon betöltse. Sefcsik Ferencnek akadt is elég dolga s amellett a levéltári teendőkön kívül az időközben hivatalosan is közkönyvtárrá alakult városi könyvgyűjtemény ügyeit is ő intézte. Sőt bizonyos közigazgatási funkciók ellátása is hozzátartozott ekkor már a levéltárnok feladatköréhez. így többek közt ő tartotta nyilván a város területén működő egyesületeket, társulatokat, a nyomdák sajtótermékeit, vezette a külföldiek törzskönyvét és még jó néhány olyan természetű ténykedéssel volt megterhelve, melyek semmiféle kapcsolatban sem voltak szakbeosztásával. De azért minden ment a maga útján egészen 1903-ig, amikor a Győr megyei levéltár élén állott Zoltán Vilmos ellen fegyelmi eljárás indult s a felfüggesztett levéltárnok helyettesítésére a főispán Sefcsik Ferencet rendelte ki. Ez az intézkedés magában véve még nem jelentett volna különösebb munkatöbbletet, mivel csupán ideiglenesen a halaszthatatlan teendők elvégzéséről volt szó, de az ügy kivizsgálásával kapcsolatban szakrészről az is megállapítást nyert, hogy a vármegyei levéltár mindettől függetlenül gyökeres selejtezésre és átrendezésre szorul. Az Országos Levéltár javaslata alapján ezt a feladatot is a városi levéltárnokra bízták s így könnyen elképzelhető, hogy a három munkaterületen nem lehetett minden követelménynek egyformán eleget tenni. Minthogy a város levéltára volt rendezettség szempontjából a legelőnyösebb helyzetben, idejének nagyobb részét Sefcsik a vármegyeházán töltötte, bár a könyvtár is egyre több munkát igényelt, hiszen 1904-ben került birtokába a nagyértékű Milkovich—Zámory gyűjtemény hét és félezernél több kötete. Arról azonban így sem feledkezett meg, hogy a levéltár fűtési berendezését a városi mérnöki hivatal által beszereltesse. 79 tägy évvel később már az egészség veszélyeztetése nélkül lehetett télen is a raktár-teremben tartózkodni, a központi fűtés valamennyi helyiségét használhatóvá tette. A Győr megyei levéltár rendezése hosszú ideig húzódott s csak 1907-ben fejeződött be. Közben Csorna József ny. városi aljegyző egy éven keresztül napidíjasként segédkezett a levéltár legsürgősebb teendőinek elvégzésénél. 80 Sefcsik Ferenc megyei megbízatásának lejárta után természetesen ismét sivár képet mutatott a levéltár. A sok hátralék feldolgozása, az esztendők során felgyülemlett és halmokban heverő iratanyag szortírozása, majd rendezése igen komoly gondot okozott a könyvtári forgalom fokozódó növekedése mellett. A városigazgatás új szervezeti szabályrendelete ezért módot nyújtott arra, hogy a szakmunkálatok zökkenésmentes lebonyolítása végett segédlevél78 Levéltári irattár : Győr szab. kir. város levéltárának leltára. 1901. 79 Levéltári irattár. 1904/228. sz. 80 Polgármesteri iratok 1904/2528. sz. 0*