Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Szedő Antal: A magyar levéltárügy jelenlegi helyzete / 3–15. o.

A magyar levéltárügy jelenlegi helyzete 7 Ebből a törvényből, melynek megvannak az érdemei, úgyszólván csak a' Levéltárak Országos Főfelügyelője intézmény valósult meg és ez az intézmény is csupán a megyei és városi levéltárak felett tudott némi ellenőrzést gyakorolni. • Sajátságos módon így egy, elég bátortalan törvénytervezet — jellemző módon a polgári korszakban nem tudtak előremutató elgondolásai érvényre jutni a benne levő bármely halvány centralizációs törekvések és elsősorban a katolikus egyház ellenállása folytán — váratlanul törvényerőre emelkedett egy olyan korszakban, amely már sokkal határozottabb levéltári szervezetet követelt volna meg. Jellemző rá a levéltárképző szerv tulajdonjogának tisztelete, tehát nem viszi végbe a tulajdonjog forradalmi változását a levéltárügy terén, nem veszi köztulajdonba az iratokat — ezt 1947-ben nem is tehette meg —, és ezért jöhetett létre a törvény keletkezése után a már fentebb emlí-' tett selejtezést elrendelő rendelkezés, mely oly nagy károkat tudott okozni. Itt persze döntő módon érvényesült a magyar levéltárosok akkori ismereteinek hiányossága más államok levéltári szervezetéről. A Szovjetunió levéltári szervezetéről csak sokkal később szereztünk pontosabb adatokat. Mityajev 1946-ban írt könyve a szovjet levéltárügy elméletéről és gyakorlatáról csak 1954-ben (Knyazev még korábban megjelent hasonló tárgyú munkájával egyidőben) érkezett Magyarországra. így természetesen csak korábban, főleg a nyugat-európai szakirodalom tanulmányozása révén szerzett ismereteiket tudták a törvény szerkesztésénél felhasználni. IV. Az idő éppen így elhaladt a ma is érvényben levő, levéltárügyet szabályozó, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1950. évi 29-es számú törvényerejű rendelete felett. Ez sem indul ki az egységes nemzeti fond szemléletéből, bár lépés volt előre és voltak érdemei is ennek a törvényerejű rendeletnek. Ebben a Levéltárak Országos Főfelügyelője helyébe a Levéltárak Országos Központja lép, egy hatóság, mely a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz tartozik költségvetésileg, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos irányítása alatt áll, vezetőjét a Minisztertanács nevezi ki. Ennek hatáskörébe már beletartozik az Országos Levéltár, mint egyike a közlevéltáraknak, de továbbra sincs alárendelve a Honvéd Levéltár, mely a Honvédelmi Minisztérium irányítása alatt áll. Továbbá a nem létező, de megvalósítandó kerületi állami levéltárak (ezek is közlevéltárak), melyek magukba olvasztanák a megyei és városi levéltárakat, egyáltalában gyűjtenék a kerület területén keletkező valamennyi értékes iratanyagot. A törvényerejű rendelet kimondja a megyei, városi és községi levéltárak megszűnését akkor, mikor a kerületi levéltárak létesítésére a kellő anyagi fedezet nem állt rendelkezésre és amikor ilyen levéltárak létesítését a levéltári helyzet nem igényelte és az ezek számára elgondolt feladatkört — mint ezt a valóság megmutatta — egyszerűbb eszközökkel is meg lehetett valósítani. Az eddig felsorolt ún. közlevéltárakon kívül foglalkozik a magánlevéltárakkal, melyek közül egyeseket a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter nemzeti órdekűeknek jelölhet meg és ezekről a Központ nyilvántartást köteles vezetni. A nemzeti érdekű magánlevéltárak a Levéltárak Országos Központja ellenőrzése alatt állanak.